Nagyon örülök, hogy a Blogturné Klub nyári retro turnéjában helyet kapott ez a könyv is, mert az egyik kedvenc sorozatom első kötete. Minden benne van, amit annyira szeretek: viktoriánus kor, urban fantasy, steampunk, vérfarkasok, vámpírok, érdekes technikai leírások, szerethető karakterek, kotnyeles vénkisasszonyok, egy mogorva alfahím, nyomozás és az izgalmak mellett rengeteg humor. Ó, és majdnem megfeledkeztem egy különleges napernyőről, akarom mondani parapléról, amely ugyancsak fontos szerepet játszik a történetben. Gail Carriger Napernyő Protektorátus című sorozatát tényleg vétek lenne kihagyni! Lássuk is, miről szól az első kötet, a Lélektelen.

Mint ahogy már fentebb említettem, a történet a viktoriánus korban, Angliában játszódik. A vámpírok és vérfarkasok már nem rejtőzködnek, az emberek között élnek és a társadalom szerves részei.
Ám ebben az időszakban a vénkisasszonyok élete sem fenékig tejfel. Sajnos Tarabotti kisasszony tisztában van a helyzet súlyosságával, ráadásul az ő életét még az is nehezíti, hogy olasz származású, kissé nagy az orra és lélektelennek született. Minden baj akkor kezdődik, amikor egy kihalt könyvtárszobában egy ismeretlen kóbor vámpír az illemszabályokat sutba vágva lerohanja Alexia Tarabotti kisasszonyt, hogy megcsapolja. Sajnálatos módon a vámpír nem tudja, hogy kicsoda Alexia, és azzal sincs tisztában, hogy lélektelensége minden esetben semlegesíti a természetfeletti képességeket, mindehhez csak egy érintésre van szükség. A hölgy felháborodik ekkora merészség láttán, és a pimaszságot nem tűrve, kénytelen önvédelemből megölni támadóját.
A haláleset kapcsán rögtön megjelenik a helyszínen a város rendőrkapitánya Lord Maccon, aki kissé faragatlan, slampos öltözetű, de igen jóvágású farkasember és mellesleg a londoni farkasok alfája. A helyzet még inkább súlyosbodik, amikor kiderül, hogy valaki, vagy valami tizedeli a természetfeletti társadalom tagjait, ugyanis több vámpírnak és kóbor farkasnak nyoma vész. Lord Maccon próbálja felgöngyölíteni az ügyet, ám bosszúságára Alexia mindenbe beleüti az orrát és még azon is törheti a fejét, vajon mit is érez a hölgy iránt.

A regény frenetikus, a humor rettenetesen jól működik benne. A történet elején Tarabotti kisasszony és Lord Maccon között kissé paprikás a hangulat, de a sziporkázó szócsaták szerencsére végig megmaradnak.
Bár a folyton vitatkozó két főszereplőnk viszi a cselekményt, Carriger többi karaktere is jól kidolgozott. Az egyik kedvencem Lord Akeldama, a furán öltözködő, különc vámpír, aki Alexia egyik legjobb barátja.

A stílus zseniális, és jó ötletnek találom a viktoriánus kor, az urban fantasy és steampunk összeboronálását, még ha ez utóbbi nem is annyira erősen van jelen.
Szerettem, ahogy az írónő leírja ezt a különös világot, amely egyáltalán nem szokványos, mégis könnyen oda tudja képzelni magát az olvasó. Nagyon tetszik, hogy jelen vannak a vámpírok, farkasok és szellemek, de mégsem olyan csomagolásban, mint a megszokott tucat regényekben. Olvasás közben nem éreztem, hogy ez már lerágott csont, hiszen egyedi és különleges módon mutatja be őket az írónő. Ezért mindenképpen jár a piros pont, csakúgy, mint a főszereplőnk lélektelenségéért, melyet szintén eredeti ötletnek találok.

Annyira szeretem ezt a regényt és annyi mindent el akartam mesélni róla, de most valahogy nehezen jönnek a szavak, vagy ami megfogalmazódik bennem, az bizony egyáltalán nem spoilermentes. Egy biztos, ha még nem olvastad, semmiképpen se halogasd, hisz nem fogsz benne csalódni. A történet abszolút szerethető és képes meglepetéseket okozni. Ha csíped az angol humort, kedveled a viktoriánus korban játszódó történeket, a nyomozást és a természetfeletti lényeket, valamint nem riaszt el egy kis romantika sem, akkor bizony ez a Te könyved!

A regény Miks-Rédai Viktória fordításában 2012-ben jelent meg Magyarországon. Ha érdekel a történet, a Könyvmolyképző Kiadó oldalára kattintva nemcsak megrendelheted a könyvet, de bele is lapozhatsz!

Tradicionális angol uborkás szendvics

Hogy miért ezt az ételt választottam a könyv mellé? Mert ez az angol ötórai tea hagyományos tartozéka. A kissé sápadt étel már annyira emblematikus, hogy gyakran szolgál a brit arisztokrácia túlfinomultságának jelképéül. Azt hihetnéd, hogy csak egy egyszerű uborkás szendvics - persze részben igazad is van -, de azért ha a legjobb minőségű alapanyagokból készíted el, akkor igazán finom és egy csésze forró tea mellé tökéletes falatozni való.
A könyvben Alexia egy ízben látogatóba megy Nádasdy grófnőhöz, a helyi vámpírok bolykirálynőjéhez és a felszolgált tea mellé ilyen finom klubszendvicseket tesznek az asztalra.
Egy jó tanács: ha egy vámpírral teázol, mindig szolgálj fel valami harapnivalót, még akkor is, ha nem mindegyik fogyaszt szilárd táplálékot, hiszen kifejezetten illetlenség nem gondolni erre...

Hozzávalók:

• fél kg-os szeletelt toast kenyér (Minél vékonyabbak a szeletek, annál jobb!)
• 1 kis csomag teavaj
• 1 nagyobb kígyóuborka
• só
• ízlés szerint kapor és pár csepp citromlé

A vékony kenyérszeletek héját levágom, és a szeleteket vékonyan megvajazom. Figyelek arra, hogy a vaj mindenhol befedje, mert nemcsak, hogy finomabb lesz így a szendvics, de az uborka sem tudja átáztatni a szeleteket.
Az uborkát megmosom, a sötétzöld héjától megszabadítom és hajszálvékony szeletekre vágom. Fontos, hogy rögtön a feltálalás előtt szeletelem és teszem a zöldségkarikákat a megvajazott kenyerek közé. Meghintem egy kevés sóval és kerülhet rá ízlés szerint kapor, vagy néhány csepp citromlé. A szeleteket végül keresztben téglalap alakúra vágom, tálcára helyezem és már viszem is a tea mellé. Kész is!

A retro turnésorozatunk következő állomása Gail Carriger könyve, a Lélektelen. A viktoriánus London itt kicsit máshogy fest, mint ahogy azt a történelemkönyvekből tanultuk, ugyanis teljesen megszokott a vámpírok, farkasemberek, és szellemek látványa a mindennapokban. Alexia Tarabotti a minden képben kanál hozzáállásával egy átlagos világban is veszélyben lenne, itt viszont garantáltan bajba kerül, amint kiteszi a lábát a házból.
Az ötfős blogturnén követjük Alexiát a bajba. Tartsatok velünk augusztus 20 és 28 között, hogy megtudjátok, miféle kalandokba keveredik főhősünk, és természetesen a nyeremény sem marad el.