Geronimo Stilton neve talán senki számára sem ismeretlen. Rengeteg izgalmas története jelent meg eddig a könyvesboltokban, találkozhatunk vele a tévében, videójátékokban és hangoskönyvekbek is. A gyerekek nagyon szeretik, és ezt teljes mértékig megértek, hiszen mindegyik kötete kalandos és vicces. A könyvtárban, ahol dolgozom, az egyik legjobban kedvelt olvasnivalók a srácok körében. Gyakorlatilag kézről kézre járnak és soha nem lehet belőlük eleget rendelni. Most én is kikölcsönöztem a Kolibri Kiadó gondozásában megjelenő legújabb kötetek közül párat, hogy megnézzem, mi a titka, miért szeretik ennyire ezt a szemüveges, zöld öltönyös, piros nyakkendős rágcsálót. 

Azt hiszem, minden nemzetnek megvan a maga Vackora. Hiába no, a macik mindig hálás szereplői lesznek a gyerekkönyveknek, ezért egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy hatalmas rajongótáborra tett szert A. A. Milne Micimackója és Michael Bond Paddingtonja is. Paddingtonnal sajnos nem találkoztam könyves verzióban gyerekkoromban, csak a rajzfilmsorozatban láttam ezt a barna, bozontos, fura kalapos, kék kabátos medvét. De már akkor is kedveltem ezt a csupa szív alakot, melyet minimális színekkel, kicsit elnagyoltan rajzolt meg Peggy Fortnum. Ezért amikor megtudtam, hogy a Ciceró Kiadó átdolgozva és új borítóval megjelenteti a sorozat első részét, azonnal lecsaptam rá, hiszen nehéz ellenállnom egy olyan macinak, akinek mindig helyén van a szíve, és aki rendíthetetlenül hisz a marmeládé erejében. 

Egy éve már, hogy Matt Haig A fiú, akit Karácsonynak hívnak című ifjúsági regénye, belopta magát a szívembe. A történet szívmelengető és varázslatos, ugyanakkor humoros és néhol szomorú is. Az tetszett benne a legjobban, hogy rengeteg olyan dologról olvashattam, amelyre gyerekként soha nem kaptam választ. Most már tudom, hogy milyen volt Télapó kisfiúnak, és azt is, hogy miért nem öregszik. Valamint megismerkedhettem néhány kobolddal, trollal, és egy Igazmondó Glimpivel is. Kedves történet, nálam igazi téli kedvenc lett, így kíváncsian vártam, milyen kalandokat tartogat az író következő regénye. A lány, aki  megmenti a karácsonyt egyáltalán nem okozott csalódást, épp olyan tökéletesnek találtam, mint az első kötetet.

Szeptember elsejével nemcsak a kicsiknek csöngettek be, hanem a meleg időnek is. Napok óta érzem az orromban az ősz-illatot, és az az igazság, már nagyon jó egy kicsit fázni. Hiába vagyok nyári gyerek, nekem sok volt idén a kánikulából és a hőségriadóból. Szeretem ezt az időszakot. Már keresni akarom az avarban megbújó fényes gesztenyéket, érezni akarom a zizegős, rozsdabarna leveleket a csizmám alatt, nagyokat akarok szippantani a reggeli hűvös levegőből, és a nyakam köré akarom kanyarintani a kedvenc kötött sálamat. Ősszel hamarabb kezd sötétedni, talán egy kicsit több időt töltünk bent a lakásban és vagyunk együtt a szeretteinkkel. Nincs is jobb, mint a gyerekekkel bekuckózni a szobába, lehúzni a redőnyt és előszedni a diavetítőt, vagy belekezdeni velük egy tanulságos és kedves meseregénybe. Az ilyen meghitt, családi pillanatokra tökéletes választás lehet Pásztohy András és Pásztohy Panka közös munkájából megszülető mesekönyve, a A kisegér, aki majdnem hős lett.