Van valami Lily King regényeiben, amely egyszerűen beszippantja az olvasót. Elkezded olvasni a történetet és valahogy nem akaródzik elkészülni a szombati ebéd, vagy hátrasorolódik a tennivalók közé a porszívózás és a mosogatás is. Egyszerűen képtelenség letenni, pedig nem szól világmegváltó dolgokról. Nemrégiben megjelent a Szívkirály című könyve, amely engem teljesen visszarepített a főiskolás éveimbe, és azokba az időkbe, amikor a barátok, a tanórák és a jövőnkön való elmélkedés Szentháromságát éltük. Szóval vigyázz, mert ez a történet halkan, kissé alattomosan csusszan be az életedbe, majd a végére veled marad, miközben a lapok között egy kis tükröt is felfedezel. Nem harsány, nem látványosan drámai, hanem észrevétlenül dolgozik, majd egyszer csak azon kapod magad, hogy már rég együtt lélegzel a szereplőkkel. Ugye milyen ördögi?
A kötet idén jelent a 21. Század Kiadó gondozásában és Dudik Annamária Éva fordításában.

Amikor megláttam Keszthelyi Gréta Kata Otthon, svédes otthon című regényének borítóját, még nem sejtettem, hogy azon ritka ifjúsági regények egyikével lesz dolgom, amely könnyed, mégis mély mondanivalóval bír, s egyszerre kedves, ugyanakkor kegyetlenül valóságos is. Ez egy olyan történet, amely mentes a sablonoktól, ám biztos kézzel, hiteles hangon mesél arról, milyen az, amikor egy kamasz élete egyetlen döntéssel teljesen kifordul a sarkából. Fülszöveget olvasva, csak egy kamaszlány külföldre költözéséről szól, valójában sokkal több ennél. A bizonytalanságról, a félelemről, a magányról, a beilleszkedés nehézségeiről, a bátorságról, és arról, hogy milyen hosszú út vezethet egy új "otthon" megtalálásáig. A kötet idén jelent meg a Menő Könyvek gondozásában.

Van valami különleges a nagymamák világában. Ez talán az apró történetek, a bölcsességek, a szagok, a receptek, és az emlékek összefonódása. Csepelyi Adrienn Nagymamám magyaráz című könyve éppen ezt a különleges világot tárja elénk, miközben egyszerre nosztalgikus és frissítő élményt nyújt az olvasónak. Ez a kötet nem csak egy memoár vagy szakácskönyv, hanem egyfajta kultúrtörténeti utazás is, amelyben a család, a hagyomány és a gasztronómia szoros egységet alkot. A kötet idén, a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg.

Szeretem azokat a könyveket, amelyek nem nagy szavakkal, nem világmegváltó gondolatokkal és sokkoló fordulatokkal ragadnak magukkal, hanem a csendjükkel. Jonas Karlsson Esőisten - Kerti mese című kisregénye pontosan ilyen: halk, lassan áradó történet, amely észrevétlenül hatol be az ember bőre alá. Pont olyan, mint egy hűsítő nyári zápor, melyet már nagyon vártunk. És ahogy becsukjuk a könyvet, valahogy másként nézünk a kertre, a száraz földre, vagy akár egy rozsdás kerti csapra is. Karlsson neve ismerősen csenghet azoknak, akik olvasták A számla című regényét. A svéd író különleges tehetsége abban rejlik, hogy a mindennapi élet jelentéktelennek tűnő mozzanataiból valami különös, szinte mágikus atmoszférát teremt, s ez alól az Esőisten sem kivétel. Benne van egy idős férfi, egy forró nyár, és egy kert, ahol a múlt, a gyász és a remény szövődnek össze egy fülledt délutánba. A kötet idén az Athenaeum Kiadó gondozásában, és Papolczy Péter fordításában jelent meg.

Mostanában sokat gondolkodom a családom női felmenőiről. Rengeteg kérdés van bennem és kíváncsiság, hogy milyen volt az életük. Hogyan éltek a mindennapokban és milyen gondolatok foglalkoztatták őket? Sajnos már senkit sem tudok megkérdezni, pedig jó lenne tudni, hogyan élték meg a tinikort, milyen volt az első nagy szerelem és miként gondolkodtak az anyaságról, a gyermeknevelésről. Jó lenne tudni, hogy mit tanácsolnának a mai világ szülötteinek, és mire figyelmeztetnének. Hogyan élték túl a háborút és honnan merítettek erőt, hogy folytatni tudják a borzalmak után a mindennapokat? Az is érdekelne, hogy milyen mintákat örököltem tőlük, hogy melyek azok, melyeket már több generáción átívelve sem sikerült leraknunk. Kertész Edina legújabb regénye, a Magda menekülése, egy olyan történet, mely mélyebbre visz minket a lélek rejtett zugaiba, és megmutatja, hogyan képes egy ember megélni a legnagyobb kríziseket. Középpontjában Magda áll, egy olyan nő, aki menekülni kénytelen - nem csupán egy fizikai térből, hanem saját múltja és emlékei elől is.

Egy kapcsolatot sokféleképpen meg lehet gyászolni. Egy cikkben korábban azt olvastam, hogy meg kell érteni az érzéseinket, hogy továbbléphessünk. Mert a szakítás utáni időszak kész hullámvasút: ránk tör a magányosság érzése, a fájdalom, és homályosan látjuk a jövőt is. Talán a legfontosabb ilyenkor, hogy adjunk magunknak időt, és ha lehet, beszéljünk a történtekről, hogy felszínre jöjjenek a bennünk megbúvó nyugtalan és fájdalmas érzések. Ezáltal megértjük a folyamatot, és a lelkünknek is megnyugvást jelenthet, hogy nem fojtunk magunkba semmit. Kavasiro Szaki Az exem kedvenc receptje című regényének központi témája éppen ez az időszak. S mindezt még fokozza azzal, hogy a beszélgetések mellé finom ételeket párosít. A kötet az Athenaeum Kiadó Global-sorozatában és Ikematsu-Papp Gabriella fordításában jelent meg.