
Mostanában sokat gondolkodom a családom női felmenőiről. Rengeteg kérdés van bennem és kíváncsiság, hogy milyen volt az életük. Hogyan éltek a mindennapokban és milyen gondolatok foglalkoztatták őket? Sajnos már senkit sem tudok megkérdezni, pedig jó lenne tudni, hogyan élték meg a tinikort, milyen volt az első nagy szerelem és miként gondolkodtak az anyaságról, a gyermeknevelésről. Jó lenne tudni, hogy mit tanácsolnának a mai világ szülötteinek, és mire figyelmeztetnének. Hogyan élték túl a háborút és honnan merítettek erőt, hogy folytatni tudják a borzalmak után a mindennapokat? Az is érdekelne, hogy milyen mintákat örököltem tőlük, hogy melyek azok, melyeket már több generáción átívelve sem sikerült leraknunk. Kertész Edina legújabb regénye, a Magda menekülése, egy olyan történet, mely mélyebbre visz minket a lélek rejtett zugaiba, és megmutatja, hogyan képes egy ember megélni a legnagyobb kríziseket. Középpontjában Magda áll, egy olyan nő, aki menekülni kénytelen - nem csupán egy fizikai térből, hanem saját múltja és emlékei elől is.
Magda nemcsak egy egyszerű hősnő, hanem egy olyan figura, akinek minden egyes döntése, minden egyes lépése, amelyet a múlt elől való menekülés közben tesz, életre szóló tanulságokkal szolgál. Kertész Edina rendkívüli érzékenységgel ábrázolja a női lét szépségeit és fájdalmait, miközben folyamatosan feszegeti a társadalmi normák és az egyéni sorsok határait.
A könyv, bár egyéni történetet mesél el, valójában az emberi élet legfontosabb kérdéseit boncolgatja: Mi marad meg belőlünk, amikor minden, amit ismerünk, összeomlik? Hogyan találhatunk rá önmagunkra, amikor a világ darabokra hullik körülöttünk? Hogyan viseljük el a múltunkat, ha az folyamatosan kísért minket, és hogyan léphetünk túl rajta, ha el szeretnénk jutni valami újra, valami szabadabbra? Ugye milyen izgalmas kérdések ezek?
Kertész Edina erőteljesen használja a narratív eszközöket, hogy a történetet egyfajta belső monológként építse fel. A regény folytonosságot biztosít Magda útján, miközben lehetővé teszi számára, hogy szembenézzen a traumákkal, amelyek akár a saját családjából, akár a társadalmi kontextusból erednek. A menekülés nem csupán a fizikai elől való távolodást jelenti, hanem az önmagunkkal való szembenézést is. Ahogy Magda menekül a külvilág elől, úgy kell belső világát is újraértelmeznie. S általa mi is a sajátunkat.
Az írás stílusa egyszerre lírai és nyers, ami még inkább hangsúlyozza a könyv egyik legfontosabb üzenetét: hogy a fájdalom és a szenvedés is hozzátartozik az emberi tapasztalathoz, és hogy ha nem szembesülünk vele, akkor nem érhetjük el a belső szabadságot. Kertész Edina művében a menekülés és a szembenézés folyamatosan egymásba fonódik, miközben a könyv arra is választ keres, hogy mi van akkor, ha a menekülés nem az egyetlen válasz.
Magda történetének talán legfontosabb aspektusa, hogy nemcsak személyes, hanem társadalmi szinten is képes reflektálni a saját, belső meneküléseinkre. A történet az emberek közötti kapcsolatokra, az egyén és a közösség közötti feszültségekre is fókuszál, bemutatva, hogy a társadalmi normák és elvárások hogyan alakítják mindennapi életünket, döntéseinket és az önmagunkról alkotott képünket.
Az olvasó végigkíséri Magdát ezen az érzelmi hullámvasúton, miközben felfedezi a múlt és a jövő közötti feszültséget, és megérti, hogy minden menekülés egyben új kezdetet is jelenthet. A könyv befejezése különösen elgondolkodtató: azt a kérdést veti fel, hogy vajon elég-e a menekülés, ha nincs valódi szembenézés a múltunkkal, vagy csak akkor találhatunk valódi szabadságra, ha szembe nézünk mindazzal, amit el szeretnénk felejteni?
Fontos megemlíteni, hogy ez a regény életrajzi ihletésű, ugyanis Magda az írónő nagymamája. A szerzői utószóban mesél arról, hogy a szülői ház padlásán kutakodva régi kincsekre bukkant, melyek között egy nyolcvanoldalas gépelt kéziratot talált. Dédmamája hagyta hátra, címnek pedig csupán annyit adott: "Életutamból." Azt hiszem mindannyiunk szíve nagyot dobbanna, ha egy ehhez hasonló olvasmány kerülne a kezébe.
Edina, mint dédunoka, természetesen végigolvasta, kezdett benne érni egy történet gondolata és kutatni kezdett a levelezések között. Otthon családi legendákat elevenítettek, és testvérével végigjárták a regényben szereplő fontosabb helyszíneket is. Rengeteg munka van ebben a könyvben, melytől nem csak elgondolkodtató, de hiteles korrajz is.
Magda menekülése nem csupán egy regény, hanem egy belső utazás, amely arra késztet bennünket, hogy újraértékeljük saját életünket, döntéseinket és a meneküléshez való viszonyunkat. Ez egy különleges olvasmány, amely olyan univerzális kérdéseket feszeget, amelyek mindannyiunkat érintenek, miközben lehetőséget ad arra, hogy magunk is elgondolkodjunk: mi az, ami igazán elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes emberként éljünk?
A kötet nemrégiben jelent az Athenaeum Kiadó gondozásában.
Nagymamám túrógombóca
Úgy gondoltam, milyen jó lenne, ha a kötet mellé az én családom egyik bevált receptjét készíteném el. Ezt a túrógombócot anyukámtól tanultam, akinek a nagymamám mutatta. Tudom, hogy a legtöbb háztartásban gombócokat készítenek a túrós masszából, de mi egy kicsit másképp csináltuk otthon. Egy kanál segítségével mindig hosszúkás formákat szaggattunk és így ment a lobogó vízbe. Amikor feljöttek, úgy néztek ki, mint a felhőpamacsok. Nálunk az sem volt szokás, hogy megforgassuk prézliben, helyette megszórtuk csak, vagy alá tettük a pirított morzsát. De a cukros tejföllel nyakon öntés, soha nem maradhatott el! Nekem EZ a túrógombóc és nem cserélném le semmi pénzért a receptet. :) <3
Hozzávalók:
A gombócokhoz:
- 50 dkg túró
- 2 nagy tojás
- 1 ek cukor
- 1 csomag vaníliás cukor
- 1 citrom reszelt héja (kezeletlen legyen)
- 7 ek búzadara
- 1 csipet só
Továbbá:
Egy nagyobb tálba beleteszem a túrót és villával lazítok rajta. Hozzáadom az enyhén felvert tojásokat, a csipet sót, a cukrokat, a citrom reszelt héját és a búzadarát. Alaposan összekeverem a masszát, lefedem és 2-3 órára a hűtőbe teszem, hogy a dara jól megdagadjon.
Egy nagy lábosban enyhén sós vizet forralok, és amikor gyöngyözni kezd, egy kanál segítségével hosszúkás pamacsokat szaggatok a lobogó vízbe.
Amikor a felhőcskék feljönnek a tetejére, hagyom még őket 1-2 percig a víz tetején, majd késznek nyilvánítom.
A zsemlemorzsát egy kevés vajon aranybarnára pirítom. A tejfölt pedig cukorral és vaníliás cukorral édesítem. A végére már csak a tálalás marad és mindenki annyi tejfölt és prézlit tesz a felhőcskékre, amennyit épp kíván.

Kertész Edina, életrajzi-családtörténeti regényében az 1940-es évek Magyarországáig utazhatunk vissza, hogy az ott ejtett családi-történelmi sebeket begyógyítva az elbeszélő továbblépését követhessük végig. A Blogturné Klub két bloggere ír e egy miniturné keretében a kötetről. Tartsatok velünk, s a turné végén meg is nyerhetitek a könyvet a kiadó felajánlásában.
NYEREMÉNYJÁTÉK
Kertész Edina több műfajban is ír és alkot, köztük életrajzi meséket is. A turnéhoz kapcsolódó nyereményjátékunkban most ezeknek eredünk nyomába. Mindkét állomáson találtok egy-egy mesekönyvet. A feladatotok az, hogy a Rafflecopter megfelelő sorába beírjátok, hogy az adott mesekönyv kinek az életéről szól.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolni kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A turné állomásai:
09.11. Szembetűnő
09.13. KönyvParfé