Egyél velem könyvet!

KönyvParfé

KönyvParfé

Marie Benedict - Victoria Christopher Murray: Belle, ​a könyvtár királynője

Vichyssoise, avagy a hideg póréhagymás burgonyakrémleves

2022. szeptember 24. - KönyvParfé

b.jpgAmikor a kezembe vettem Marie Benedict és Victoria Christopher Murray közös könyvét, a Belle, a könyvtár királynőjét, egy könnyed olvasmányra számítottam. Az igazsághoz  hozzátartozik, hogy eddig soha nem hallottam Belle da Costa Greene nevét, pedig egy kivételes műveltséggel és páratlan ízléssel megáldott hölgyről van szó, aki csalhatatlan érzékkel válogatta össze munkaadójának az egyedülálló kéziratokat és ritka műkincseket. Az 1900-as évek elején robbant be a köztudatba és kétségtelen, hogy egy nem mindennapi életutat járt be. A kötet a Libri Kiadó gondozásában és Bakonyi Berta fordításában jelent meg, és mindazoknak ajánlom, akik szeretnének bepillantást nyerni egy olyan hölgy életébe, aki képes volt felvenni a versenyt kora legádázabb üzletembereivel is.

A történet kezdetekor csak nagyon kevesen tudják, hogy főhősnőnket születésekor Belle Marion Greener néven anyakönyvezték. Anyja egy Washington DC-ben élő gazdag fekete családból származik, édesapja a Harvard Egyetemen végzett. Ő volt az első afroamerikai férfi, aki beülhetett az iskolapadba és diplomát szerezhetett.
Látják, hogy mire képesek az emberek, korán megtanulják azokat a szavakat, hogy rasszizmus, idegengyűlölet és antiszemitizmus. Miután a család New Yorkba költözik, Belle édesanyja úgy dönt, hogy világosbarna bőrszínükkel "ellavírozhatnak" a fehérek között, ezért úgy kezdi nevelni öt gyermekét, mintha fehér bőrűek lennének. Belle apja, aki lelkes aktivista és egész életében küzdött a faji egyenlőségekért és a feketék jogaikért, teljesen felháborodik ezen és elhagyja a családot. Ekkor változtatják meg mindannyian családnevüket és így születik meg Belle da Costa Greene alakja, aki portugál felmenőkkel bír.
1906-ot írunk, amikor J. P. Morgan, a befolyásos amerikai bankár és iparmágnás alkalmazza Belle-t, az akkori Princeton Egyetem fiatal és ambíciózus könyvtárosát, hogy a Pierpont Morgan Könyvtárában található kéziratokból, ritka könyvekből és műalkotásokból egy világszínvonalú gyűjteményt alakítson ki. Belle szenvedélyesen rajong a régi kéziratokért és ősnyomtatványokért, így eltökélt szándéka, hogy megszerezze azokat a darabokat, amelyek páratlanná tehetik a férfi könyvtárát. Nagyon keményen dolgozik, és főnöke is hamar észreveszi, milyen kincset talált. Intellektusa, szellemessége és tetszetős modora nélkülözhetetlenné teszi munkaadója számára, s hamar bizalmasává válik. A lány munkájában egyre magabiztosabb lesz és ügyes tárgyalópartnernek bizonyul. Ennek és talpraesettségének köszönhetően hihetetlenül értékes relikviákat sikerül megszereznie. Karrierje szépen ível felfelé, szakmai körökben a férfiak is elismerik tudását, csupán egy valami árnyékolja be a mindennapjait, mégpedig származása, melyet titkolnia kell. 

Azt hiszem, ez a könyv tökéletes lehet a könyvklubok számára, hiszen olyan témákat boncolgat, mely remek vitaalapul szolgál. Képzeljük csak el, mit érezhetett Belle, hogy egész életében hazudnia kellett a származásáról? Fantasztikus dolgokat ért el, sokak példaképévé vált és keményen megszerzett pozíciója a családja megélhetését is biztosította. De kétségtelen, hogy abban az időben színes bőrű nőként még bolti eladóként sem dolgozhatott volna, nemhogy egy magánkönyvtár könyvtárosaként.

Belle, a könyvtár királynője egy lenyűgöző történet egy olyan nőről, aki mindent megtesz azért, hogy ne csak a férfiak, hanem a fehérek világában is sikeres legyen. Benedict és Murray kiválóan megragadták a korszakot, kiváltképp a rendkívül gazdagok életét. Belle felettébb intelligens, vonzó és szellemes, emellett remek ízléssel bír az öltözködés terén is. Munkájából kifolyólag sokat utazhatott és találkozhatott a művészvilág legnagyobb zsenijeivel.

Fejezetről fejezetre elevenedik meg előttünk a 20. század eleji New York és láthatunk bele abba is, mennyire mély volt az afroamerikaiakkal szembeni előítélet. Sajnálatos, hogy bár Belle da Costa Greene élete sokak számára inspiráló lehet, soha nem tudta felfedni valódi kilétét a Pierpont Morgan Könyvtárban eltöltött negyvenhárom éves pályafutása során. 

A könyv szerzői alapos kutatást végeztek, szépen szőtték a szálakat és írták meg ezt a történetet. A regény végén olvashatunk egy történelmi jegyzetet is, majd a két írónő utószavával zárul a könyv. Ezekből még több érdekességet megtudhatunk Belle-ről és arról a munkáról, melyet egész életében lelkiismeretesen és hatalmas szakértelemmel végzett. Olvasd el te is, hogy megismerd ezt a különleges nőt, aki merészségének és tudásának köszönhetően kora egyik legsikeresebb New York-i üzletasszonyává vált. 

Vichyssoise, avagy a hideg póréhagymás burgonyakrémleves

Az a helyzet, hogy ebben a történetben nem invitálnak bennünket a szerzők különleges gasztronómiai utazásra, pedig számtalan érdekes helyen felbukkan Belle, ahol kiváló ételek kerülhettek a tányérjára. Most azt kérdezed, akkor miért választottam a póréhagymás burgonyakrémlevest? Azért, mert Amerikában az 1910-es években került fel a legmenőbb éttermek menülapjára ez a fogás. Amellett, hogy egy ultrakrémes levesről beszélünk, a vichyssoise (ejtsd: visiszoáz) érdekessége, hogy hidegen tálalják. A fogás neve azt sugallhatja, hogy Franciaországból származik, pedig egy Louis Diat nevű szakács találta ki Manhattanben, igaz, Franciaországban élő édesanyja forró és házias krémlevesét gondolta újra. 1910-ben, az akkor 25 éves Diat New Yorkba költözött és konyhafőnök lett a frissen megnyílt Ritz-Carlton szállodában. Hét évvel később került az első tál vichyssoise a vendégek elé, mely azonnal osztatlan sikert aratott. A leves annyira kapóssá vált, hogy hamarosan New York, majd az ország összes menő étlapjára felkerült és évtizedekig népszerű maradt. Tehát feltételezem, Belle da Costa Greene is kóstolta ezt az egyszerűségében is különleges fogást. Noha az eredeti recept rengeteg tejszínt és vajat ír, én bátorkodtam növényi összetevőkre cserélni a hozzávalókat. S bár Diat ragaszkodott hozzá, hogy levesét hidegen kell tálalni, azt hiszem senki sem kövez meg érte, ha azt mondom, melegen is isteni.c.jpgHozzávalók:

  • 3 póréhagyma
  • 2 ek növényi vaj
  • 2 bögre apróra kockázott burgonya
  • fél liter zöldségleves
  • 1 és fél bögre növényi tejszín vagy cukrozatlan sűrű kókuszkrém
  • só, bors ízlés szerint
  • metélőhagyma a díszítéshez

A póréhagyma külső leveleit eltávolítom. A hagyma fehér végén lévő gyökeret és a hozzá tartozó kemény részt is levágom és a fennmaradó zöldséget alaposan megmosom, majd vékonyan felszeletelem. Egy lábosban közepes lángon felhevítem a növényi vajat, hozzáadom a póréhagymát és gyakran kevergetve kb. 10 perc alatt puhára párolom. Ekkor belemegy a felkockázott burgonya és az alaplé. Miután felforr, fedő alatt alacsony hőmérsékleten kb. 30 percig párolom, vagy amíg a burgonya megpuhul. Lehúzom a tűzről és 15-20 percig hagyom hűlni, majd egy botmixerrel pürésítem. Ha kész, belelöttyintem a növényi tejszínt és beízesítem a sóval és borssal. Hagyom kihűlni, majd hűtőbe teszem tálalásig. Kis tálkákba adagolom, végül metélőhagymával és frissen őrölt borssal fejelem meg. Jó étvágyat!

ParféTipp: Megbolondíthatod egy kevés jó minőségű száraz fehérborral, ízesítheted szerecsendióval és tálaláskor megszórhatod pár szem ropogós krutonnal is.

305968879_10160085155964812_6954669540013128107_n.jpg

Marie Benedict Victoria Christopher Murray segítségével ismét egy izgalmas nőről írt történelmi regényt. Belle da Costa Greene a leghíresebb, legelbűvölőbb és legrejtélyesebb magánkönyvtáros volt a XX. század első felének New Yorkjában. Hogy mi volt a titka azt megtudhatjátok, ha bloggereinkkel tartotok és még meg is nyerhetitek a kötetet, amit a Libri Kiadó jelentetett meg.

NYEREMÉNYJÁTÉK

Amerikában nagyon sok a J.P. Morgan Könyvtárhoz hasonló létesítmény van: magángyűjtemények, ahol hatalmas, különleges könyvkollekciókat bocsátanak kutatók rendelkezésére. Ezek közül néhány leírását olvashatjátok a blogokon. Feladat: a Rafflecopter megfelelő sorába beírni az intézmény/könyvtár nevét.
(Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz, a nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

A Könyvtárat 1920-ban alapították és 1935-ben nyílt meg a kutatók előtt jelenlegi helyén. 2007 óta pedig magángyűjtemények kurátorainak is tartanak akkreditált képzéseket.

307459313_10160095185229812_6656591549535666377_n.jpg

A turné állomásai:
09.18.   Olvasónapló
09.21.   Zakkant olvas
09.24.   KönyvParfé

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvparfe.blog.hu/api/trackback/id/tr9417911895

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása