A világ tele van mindenféle érdekes és undi dologgal. A kicsiket persze minden érdekli, így nem is kell csodálkoznunk azon, hogy a kifogyhatatlan szórakozás forrása legtöbbször a pisi-kaki-puki téma. A héten egy ovisoknak szóló ismeretterjesztő könyvet hoztam, melyet jó szívvel ajánlok azoknak a szülőknek, akik szeretnének szórakoztató módon választ adni a gyerekek kérdéseire; és azoknak is, akik szívesen megismertetnék őket az emberek undiságaival, valamint az állatvilág és a konyhában található furcsaságokkal is. Az Álomgyár Kiadó gondozásában megjelenő Remy Mazel Pfuj! című gyerekkönyve garantáltan könnyed szórakozást ígér, hiszen nemcsak igényes, de informatív is.

Már küllemre is szép ez a könyv, hiszen a viszonylag nagy és világos borítón szereplő illusztráció hamar magára vonzza a figyelmet. Fellapozva láthatod, hogy öt témakört barangolhatunk be. A kakiról olvashatunk először, majd jön A pisiről című fejezet. Ezt követi A pukiról, az Állati undi!, végül pedig a Finom Falatok? rész. 
Nagyon tetszik a könyvben, hogy a szerző végtelen türelemmel és kedvesen magyaráz a kicsiknek, miközben azt próbálja bemutatni, mennyire nagy ez a világ és mennyi furcsaság rejlik benne.

Talán néha nehéz beszélni ezekről a dolgokról, mert nem tudjuk, hogyan magyarázzuk el a kicsiknek, mindenesetre jó, ha van otthon egy ilyen kisokosunk. Ráadásul még a szülők is felcsíphetnek egy-két olyan információt, mely számukra is újdonságként szolgálhat. Én mondjuk nem tudtam, hogy a Római Birodalom császára, Claudius kijelentette, mindenki nyugodtan pukizhat, amikor csak akkor, nehogy megfájduljon a hasuk, ha nem engedik ki a szellentést. És arról hallottál már, hogy minden ötödik ember belepisil a medencébe a strandon? Ez elég undi, ugye? Azt  meg végképp nem tudom felfogni, hogyan jöttek rá arra, hogy a cibetmacska kakijából finom kávé készülhet!

Amikor először megláttam a kiadványt, az illusztrációk nagyon ismerősek voltak, de először nem jöttem rá, hogy honnan. Én balga, a Goodreadsen próbáltam lecsekkolni a szerzőt és utánaolvasni a könyvnek, de semmit sem találtam, végül rájöttem, hogy magyar szerzőkről van szó, akik írói álnév mögé bújtak.
Baracsi Gabriellát már nagyon régóta követem a Facebookon és szeretem a rajzait. A vörös szőrű rókái és a helyes sünijei sokszor felbukkannak az idővonalamon, ezért is volt ismerős a stílus, amit a kiadványban szereplő rajzokon annyiszor megcsodáltam. A szövegíró kilétét viszont homály fedi, de annyi bizonyos, hogy Remy Mazel egy csodálatos helyen lakik, nemrég ünnepelte hetvenhetedik születésnapját, és manókkal, hóemberekkel és macskákkal is tud társalogni. Remélem, hogy hamarosan még többet olvashatunk tőle!

Végezetül még annyit, hogy nagyon kellenek az ilyen jellegű gyermekkönyvek, mert beszélni kell az undinak tűnő dolgokról is. Ezek teljesen természetes dolgok, ezek is hozzánk tartoznak. A gyerkőc biztosan kérdezni fog, előjönnek a miértek, de nem szabad pánikba esni, hanem jöhet egy jó történet, vagy klassz könyv. 

Kedvenc idézeteim:

Sőt, trágyából még építkezni is lehet! Afrikában, ahol mindig meleg van, és minden hamar megszárad, van egy népcsoport, a himbák, akik tehéntrágyából építenek maguknak kis kunyhókat. Ugye tudod, hogyan kell homokvárat építeni? A trágyakunyhót is szinte ugyanúgy. A napon a szalmával összekevert  trágyafalak nagyon hamar keményre száradnak, és nem maradnak büdösek.

Persze nemcsak az állatoknak vannak undi szokásai, hanem az embereknek is. A kakilásról, a pisilésről már volt szó, de gondoltad volna, hogy rengetegféle undi dolgot eszünk? Biztosan hallottál már a büdös sajtról, a  záptojásról, és talán találkoztál már az álnok finomfőzelékkel is...

Az álnok finomfőzelék

Sok gyerek számára kevés undibb étel létezik, mint egy nagy tányér finomfőzelék. Megértem őket, gyerekkoromban én sem ettem meg. Na igen, a csomós menzás koszt, és a szétfőtt répadarabok sosem hozták meg hozzá a gusztusom. Most arra gondoltam, bátor leszek és készítek egy adaggal, hátha nem mondom rá azt, hogy Pfuj! Nem lettünk túl jó barátok, mindenesetre közeli ismeretséget kötöttünk, s ha nem is sűrűn jön majd hozzánk, mégis visszatérő vendég lesz nálunk. Oké, azért nem vagyok annyira bátor... a répafőzelék még mindig tabu!Hozzávalók:

• 2 ek olaj
• 40 dkg sárgarépa
• 40 dkg karalábé
• 50 dkg zöldborsó (nálam most mirelit)
• 4 ek finomliszt
• 3 dl víz
• 2,5 dl növényi tej
• ízlés szerint: cukor, só és a tetejére petrezselyem

A karalábét és a sárgarépát megpucolom és apró, kb. 1 cm-es kockákra vágom. Az olajat egy nagy lábosba felhevítem, és a felkockázott zöldségeket egy kevés vízzel majdnem teljesen puhára párolom. Meghintem a liszttel, alaposan összekeverem és kicsit pirítom, majd hozzáöntöm a vizet és a növényi tejet. Felforralom és beleszórom a zöldborsót is, hiszen annak nem kell sok főzési idő.
2-3 percig főzöm, végül sózom és cukrozom egy picit. Kész is! Tálaláskor mehet a tetejére egy kevés aprított petrezselyem.