Juhúúú, megint megjelent egy új David Walliams könyv! Egyszerűen nem tudom megunni, annyira szeretem, ahogy mesél a gyerekeknek. Imádom a történeteit, a humorát, Tony Ross vidám, pimasz illusztrációitól pedig még inkább megelevenednek ezek a kalandok. Tavaly írtam A világ legrosszabb gyerekeiről, idén pedig itt is a trilógia második része. Kicsit féltem, hogy a folytatás nem fogja hozni az első szintet, de kár volt aggódnom. Megint sikerült megcsinálniuk!
Tíz újabb rémséges mesét tartogat a könyv, melyben  újabb tíz rémes szereplőről olvashatunk. Öt lány és öt fiú története elevenedik meg a lapokon, a velük történtek pedig egytől-egyig tanulságokat hordoznak. Elég bátor vagy ahhoz, hogy megismerd őket?

Itt van Éhes Dénes, aki mindent megevett, még az anyukáját is. Aztán olvashatsz Szupesztár Szerénkéről, aki le akarta énekelni a csillagokat is az égről, csak sajnos szemernyi tehetséggel sem volt megáldva. Finnyás Fajsz volt a kedvencem, aki utálta a gyümölcsöket és a zöldségeket, ám a csokira és a sütire soha nem mondott nemet. Kegyetlen Klarissza bántotta a cicákat, Lusta Ádi sose csinált házit, Borzadály Hildegárd pedig gyűjtötte a gilisztákat. Telhetetlen Benedeknek soha semmi nem volt elég, Dinka Tinka meg annyit trollkodott, hogy végül trollá változott. Viktor Viktor állandóan csalt az iskolában, Nem-Nem Netti pedig nem tudta kimondani azt, hogy: IGEN!
Láthatod, hogy ez a tíz gyerek különösen rossz, ezért a történetek végén mindenki megkapja a méltó büntetését. Vagy nem. Mert a szereplők közül olyan is akad, aki tanult a hibáiból.

Mint ahogy az előző kötetben is, most is eltúlzottak a mesék, de mindegyike vicces, itt-ott egy kis sötét humorral megtűzdelve. Biztosan lesznek olyanok, akik nem fogják érteni, értékelni ezeket a poénokat, vagy épp túl erősnek érzik majd a csattantót. De én nagyon bírom, amikor valaki ennyire kattant. Walliams pont olyan elborult, mint Roald Dahl, nem hiába szeretem mindkettőjüket annyira. Nekem átjön az irónia és teljesen eltudok veszni a mesékben.
Természetesen most is helyet kap Rádzs, a többi könyvből már oly jól ismert újságárus, aki az utolsó fejezetben jut nagyobb szerephez. Sőt, még II. Erzsébet, az Egyesült Királyság királynőjének levelét is olvashatod a kötet elején!

Ez a könyv most is a kisebbeknek íródott, a kiadó 6 éven felülieknek ajánlja. A sok-sok színes illusztráció, a vicces tipográfia élvezetessé és gyorssá teszi az olvasást, ezért a kicsik biztosan örömmel fogják majd bújni a könyvet.  Kezdő olvasóknál is nyugodt szívvel bevethető, ráadásul még a nevetőizmokat is megdolgoztatja. 

Különleges és szép könyv, iszonyatosan igényesen megszerkesztve. Tudom, hogy még csak most jött kis a második rész, de már nagyon akarom a harmadikat!

Radioaktív kelkáposzta főzelék

Már írtam fentebb, hogy Finnyás Fajsz volt a kedvencem. Ez a fiú nem hajlandó megenni a zöldségeket és a gyümölcsöket, ezért roppant fondorlatos módon kidobja őket az ablakon. Talán nem fordulna rémséges horrorsztoriba a történet, ha nincs a közelben egy atomerőmű, de Fajsznak sikerült az összes "undorító" ételt bedobnia. Ott landolt a rebarbara, a káposzta, egy marék zöldborsó, egy nagy fej karfiol és pár banán is. Fene se gondolta, hogy ezek mindegyike feléled és rémséges szörnyetegekké változik majd! A tanulság persze egyszerű:

Egyétek meg a zöldségeket, különben a zöldségek esznek meg titeket.

Ezért választottam a kelkáposzta főzeléket. Mert a kelkáposztát olyan sokan nem szeretik. Te sem? Nem biztos, hogy ezt szeretni fogod, de egy biztos. Ha nem eszel sok főzeléket, gyümölcsöt és zöldséget, támadni fognak... Ez biztos. Olvastam!

Hozzávalók:

• egy közepes kelkáposzta
• 3-4 nagyobb burgonya
• 2-3 gerezd fokhagyma
• 1 liter zöldségalaplé 
• köménymag (opcionális)
• kurkuma (opcionális)
• 1 ek keményítő
• 1 dl rizstejszín
• só, bors

A krumplit megpucolom és kisebb kockákra vágom. Felteszem főni a zöldségalaplével, beledobom az apróra feldarabolt fokhagymát, a kurkumát és a köménymagot is. Amíg a burgonya meg nem puhul, kisebb hasábokra szeletelem a kelkáposztát. Amikor a krumpli már majdnem kész, hozzáadom a káposztát és néhány percig forralom. (Nem kell neki sok, mert a káposzta hamar összeesik és amikor lekerül a tűzről, a meleg lében még tovább fő egy kicsit.) Egy nagy merőkanállal kimerek belőle, és botmixerrel pürésítem. Hozzákeverek egy evőkanál keményítőt és besűrítem vele a főzeléket. Ha túl sűrűnek találom, kevés vízzel hígítom. Tekerek bele egy kis borsot, ha szükséges sózom, végül hozzáadom a rizstejszínt. Forralok rajta egyet és kész is. Jó étvágyat! A Kolibri Kiadó ismét elhozta nekünk David Walliams újabb gyűjteményét, amelyben a világ legrosszabb gyerekeiről ír, akik egyszerre szörnyűek és viccesek. Még szerencse, hogy elképesztően csodás köntösben jelennek meg: színesen illusztrálva és kemény kötésben. Ha szeretnétek megtudni, hogy mit gondolnak bloggereink ezekről a gyerekekről, tartsatok velünk, mert a turné végén lehetőségetek lesz megnyerni a kiadó által felajánlott könyvet!

NYEREMÉNYJÁTÉK!

David Walliams-et Roald Dahl utódjának szokták nevezni, de rajta kívül vannak más angol gyerekeknek írók is, akik pályázhatnának erre a címre. Őket keressük, könyveik borítója alapján. A Rafflecopter megfelelő sorába a szerzők nevét kell beírni.
(Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

A turné állomásai:
06.13.   Spirit Bliss - Sárga könyves út
06.15.   Olvasónapló
06.17.   KönyvParfé