Egyél velem könyvet!

KönyvParfé

KönyvParfé

Keith Stuart: Kockafiú

Ropogós Creeper süti

2018. augusztus 04. - KönyvParfé

kockafiu.pngMázlista vagyok, mert idén zsinórban olvasom a jobbnál jobb könyveket. Előző héten a Bádogemberről zengtem ódákat és most megint egy új kedvencet hoztam, ráadásul a Blogturné keretein belül. Keith Stuart Kockafiú című regényét először a könyvtár újdonságai között fedeztem fel, majd amikor belelapoztam, azonnal berántott. A mai napig nem tudom, hogy fogyott el két nap alatt ez a több mint 460 oldalas könyv.
Azt vettem észre, mostanában egyre többször írnak a szerzők autista szereplőkről; kicsit már úgy érzem, túl sokan is akarják meglovagolni ezt a hullámot. Ez egyrészt érthető, hiszen az autista és aspergeres emberkék annyira különlegesen látják a világot, és sokunkban van egy egészséges kíváncsiság irányukban. Másrészt a szerzők zöme nem tud hiteles maradni, mert nem ismerik eléggé ezt az állapotot. Keith Stuart sok humorral megírt története azért volt érdekes számomra, mert legkisebb fiánál néhány éve autizmust diagnosztizáltak, így ő pontosan tudja, milyen kemény az élet egy autista gyerekkel.

Történetünk egyik főszereplője Alex. A férfi elmúlt harminc és épp válságos időszakot él át: házassága romokban, átmenetileg a legjobb barátjánál dekkol, elveszíti az állását és rádöbben, hogy nem ismeri és nem érti nyolcéves autista fiát, Samet. Korábban mindig kibújt a problémamegoldás terhe alól, és minden nehézség feleségére, Jodyra hárult. Egy ideje eltávolodtak egymástól, már jó néhány hónapja csak éltek egymás mellett, de nem együtt.
Alexnek most lehetősége van arra, hogy átértékelje az életét, rájöjjön, hogy mi csúszott félre és dolgozzon a problémán. Nagyon hiányzik neki a régi otthona és vissza szeretne menni a családjához, de ami a legfontosabb, jobb apa akar lenni. Megpróbál minél több időt a fiával tölteni, ám nem találják a közös hangot. Egészen addig, míg Sam be nem vezeti egy számítógépes játék, a Minecraft világába.

Bár az író fia is autista, ez a történet nem róla szól. Mégis úgy érzem, ennél életszerűbbet még nem olvastam a témában. Igaz, sok vicces jelenet szerepel benne, de láthatjuk az érem másik oldalát is. Néha kalandosan, néha humorosan, és néha kifejezetten önironikusan meséli el a család hétköznapjait. Nem kendőzi el a problémákat, és azt is bemutatja, milyen egy előre nem látható érzelmi robbanás. Néhol kendőzetlenül őszinte. 
Alex számtalan kört fut, többféle taktikát kipróbál, melyek közül nagyon sok kudarcba fullad. Láthatjuk kilátástalannak tűnő a helyzetben, amikor nem tudja, mit kellene tennie. 
Nagyon komplex írás, van itt szó szülői szerepvállalásról, fel nem dolgozott traumákról, apa-fiú kapcsolatról, dühkitörésről és kezelésről, meg nem kezelésről is. 
Rengeteg kérdést felvet. Mit tennél Alex helyében? Milyen lehet Jody szemét át nézni a dolgokat? Őszintén szólva nincsenek jó válaszok, nem lehet elítélni senkit sem, hiszen semmi sem fekete és fehér. 

Keith Stuart arra próbálja rávezetni az olvasókat, hogy az élet nagyon sok akadályt gördít a más, eltérő gondolkodású emberek elé, de minden olyan dolog, amely segít megérteni őket, és segít kicsit közelebb kerülni hozzájuk, az egyszerűen fantasztikus.
Ezért is tartom piszkosul jó ötletnek, hogy a regényben a Minecraft lett ez a bizonyos kapocs. Ezt a játékot csak felületesen ismerem, de azt látom, hogy a 6-12 éves gyerekek mennyire bezsonganak tőle.

d7705b4b6c3dbf719523b248ef646a0f.jpgÍgy néz ki a Minecraft szögletes világa: középen Steve, mögötte a zöld alak Creeper, és körülöttük a pixel-szerű háziállatok

A könyvben elég hamar kiderül, hogy Sam nem olyan, mint a többi srác az iskolában, ugyanis egészen másképp látja a világot. Különleges gyerek, akinek mindennél nagyobb szüksége van a megszokott dolgokra, a pontos napirendre. Egy-egy utazást mérnöki pontossággal előre meg kell tervezniük, és a szülőknek végtelen számú kérdést kell megválaszolniuk újra és újra, ha valami esetleg nem a terv szerint alakul. A nem várt akadályokat képtelen elviselni, a tömeg és a hangzavar szintén félelemmel tölti el, ezért egy hatalmas fülhallgatóval próbálja kizárni a zajokat. 
A Minecraft egy olyan játék, amely egyszerű szabályokon alapul. Itt nem történnek váratlan események, hiszen ha Sam úgy akarja, akkor épít egy kastélyt, vagy felfedezi a környéket a játékban használj figurájával. Ha nem akarja, nincsenek meglepetések. Ezért érzi magát otthonosan ebben a kockavilágban, hiszen itt végre saját maga irányíthat és ettől magabiztos lesz.

Az autizmusnak rengeteg típusa ismert, de amikor a gyerekek és a felnőttek először szembesülnek vele, gyakran félreértik. A könyvben is szó esik arról, hogy szülőként számtalanszor el kell viselni a becsmérlő tekinteteket és a kéretlen jó tanácsokat, ha a gyerek épp hisztirohamot kap. Na igen, kívülállóként könnyen ítélkezik az ember... Kemény és nagyon nehéz az élet egy autista gyerekkel. Meg kell találni hozzájuk a megfelelő kommunikációs csatornát, és ez egyáltalán nem egyszerű. A sok nehézség ellenére azonban arra is rávilágít ez a könyvből, hogy mennyire fantasztikusak ezek a gyerekek, és ahogyan a világot látják. Nagyon szeretném, ha minél többen elolvasnák ezt az érzékenyítő regényt, mert elfogadóbbá tesz.

Ropogós Creeper süti

Sam olyannyira rákattan a Minecraftra, hogy egy születésnapi beöltözős buliba készülve is a játék egyik szereplőjét választja jelmezének. 

- Na és minek akarsz beöltözni? Pilótának? Szuperhősnek?
- Ööööö... Creepernek.
- Hát jó. És miért pont Creepernek?
- Mert olyan vagyok, mint egy Creeper.
- Hogyhogy? Ha közel mennek hozzád az emberek, felrobbansz?
- Igen! - kiált fel.
Ezen mindketten nevetünk, de azért szeretném tudni, hogy kettőnk közül vajon csak egyikünk veszi-e a kijelentésben megbújó metaforikus igazságtartalmat.

Na ezért készült ehhez a könyvhöz a Creeper süti. A figura sablonjának letöltéséhez kattints IDE!
Ha csokival, ha marcipánnal készíted a süti szemeit és száját, mindenképp nyomtasd ki, de ha színes patront és fotókartont használsz, klassz könyvjelző válhat belőle.kockafiu_07_uj.jpgHozzávalók:

  • 1,5 evőkanál vaj
  • 2,5 bögre Rice Krispies (Magyarországon csak a Culinarisban kapható.)
  • 150 g fehér pillecukor (Szintén található a Culinarisban vagy vegán változatban is beszerezhető, én Budapesten a Király utcai SPAR-ban akadtam rá.)
  • zöld ételfesték gél
  • 100 g fekete marcipán

Egy nagy lábosban felolvasztom a vajat és beleöntöm a pillecukrot. Alacsony hőfokon óvatosan kavargatva addig melegítem, míg folyékonnyá nem válik az egész. Leveszem a tűzről, zöld ételfesték géllel színezem, és amikor elég zöldnek ítélem, hozzáadom a ropogós Rice Krispies-t. Alaposan összekeverem, figyelek arra, hogy mindenhol bevonja a szemeket ez a nyúlós, zöld trutyi. Egy kb. 23x23 cm-es tepsit kibélelek sütőpapírral és belenyomkodom a masszát. Levágok még egy darabot a sütőpapírból és a tetejére ráhelyezem, így könnyen tudom egyenletes vastagságban eligazgatni az alapot és nem ragad a kezemhez sem. Hagyom kihűlni, és amikor szépen megdermed, kiemelem a tepsiből. Lehúzom róla a papírt és 9 egyenlő kockára vágom a sütit.
Most pedig jöhet a szemek és a szájak elkészítése. Porcukros felületen vékonyra nyújtom a marcipánt. Az előzőleg kinyomtatott sablonból kivágok egy Creeper fej szemet és szájat. Ráhelyezem a marcipánra és körbevágom. A fekete marcipán formákat elrendezem a sütik tetején, tányérokra teszem és már lehet is falni.

ParféTipp: Nyomtasd ki a Creeper sablont és tedd bele egy irattartó mappába. Ha nincs marcipánod, olvassz fel egy tábla csokit, töltsd habzsákba és rajzold körbe, majd töltsd ki a rajzon lévő fekete részeket is. Hagyd megszilárdulni és óvatosan szedd le a fóliáról. Helyezd a zöld süti alapra.

37873740_2392435230768385_1376656860840460288_n.jpg

A Blogturné Klub örömmel jelenti, hogy immár a Kossuth Kiadói Csoport könyveiről is olvashattok turnéink keretében. Elsőként Stuart Keith: Kockafiú című regényével ismerkedhettek meg egy három állomásos blogturné keretében. A kötetben Alex és autista fia, Sam történetét követhetjük figyelemmel. A turné végén pedig akár ti is megnyerhetitek a kiadó által felajánlott két könyv egyikét.

NYEREMÉNYJÁTÉK!

A könyvhöz tartozó nyereményjátékunkban minden állomáson találtok egy-egy, az autizmussal kapcsolatos kérdést. A feladatotok, hogy a helyes választ a Rafflecopter megfelelő sorába írjátok.
(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Nevezz meg az autizmus típusai közül egyet!

A turné állomásai:
08.02.      Szembetűnő
08.04.      KönyvParfé
08.06.      Olvasónapló

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvparfe.blog.hu/api/trackback/id/tr9014108869

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása