Egyél velem könyvet!

KönyvParfé

Stefanie Dahle: Napsütés ​és epervarázs (Szamócka)

Epres crumble

2018. május 30. - KönyvParfé

szamocka.pngTudom, tudom, sokan nem szeretik, ha ráragasztják egy gyerekkönyvre, hogy "csak fiúknak" vagy "csak lányoknak" ajánlott, de akárhogy is nézem Stefanie Dahle könyveit, ezek bizony igazi kis csajos olvasmányok. Szamócka történetei ezidáig ismeretlenek voltak számomra, a sorozatban megjelenő Napsütés és epervarázs című az első, amelyet behatóbban tanulmányoztam. Küllemét tekintve nagyobbacska könyv, arany színben csillog a felülete, tele van virágokkal, gyümölcsökkel, cuki erdei állatokkal és tündérekkel. Akárhogy nézem, ez bizony a legtöbb kislány figyelmét odavonzza.

Szamóckával csupa kaland az élet!
Aki azt hiszi, hogy az erdő a nyugalom és béke szigete, bizony téved. Ott mindig történik valami érdekes és izgalmas. A könyvben három mese szerepel, melyekben kis hőseink mindig megpróbálják együttes erővel legyőzni az eléjük gördülő akadályokat.
Már az első történetnél úgy érzem magam, mint egy katasztrófa turista. Miután az eső napok óta esik, veszélybe kerülnek Szamócka eprei és otthona is. A szamócatündér eddig egy elragadó teáskannában lakott, de  úgy tűnik, meghitt kuckója nem igazán bírja a lezuhanó vízmennyiséget. Még szerencse, hogy a dombtetőn lévő elhagyatott madárházikó csak arra vár, hogy egy takaros otthont varázsoljon belőle! Természetesen barátai nem hagyják cserben, mindenki segít, hogy új lakása kényelmes, barátságos kuckó legyen és minden (még az eprek is) megfelelő helyre kerüljön.
A második történetben kis hősnőnknek Trudira, a kis tündérre kell vigyáznia. Csakhogy Szamócka szeretne elmenni az Eperversenyre is, ezért egy csodaszép szamócaléghajón utaznak a helyszínre. Vagyis utaznának, ha nem érné őket baleset...
A harmadik mesében különös dolgok történnek. Szamócatündérünk nem találja a varázspálcáját, és minden epre kék színűvé változik. Barátaival megpróbálja kideríteni, mi lehet a furcsa dolgok hátterében, majd azt veszik észre, hogy a nyomok pont a félelmetes Humbughoz vezetnek.

zeichnung-stefanie-dahle_15.jpgA képen Szamócka a szamócatündér látható

Nagyon bájosak a Szamócka-történetek, és mindez megfejelve a gyönyörű illusztrációkkal, egészen varázslatos könyv. Stefanie Dahle rajzai csodálatosak, minden mese szinte életre kel a lapokon. Rengeteg bogarászni való akad köztük, aprólékos, szépen kidolgozott, barátságos képek ezek.
A történetekben az a legjobb, hogy kivétel nélkül boldog véget érnek, de ami igazán megfogott, hogy a problémákra mindig együtt keresnek megoldást a szereplők. Fontos a csapatmunka, és nincs olyan akadály, amit ne lehetne áthidalni, ugye?
A mesék szórakoztatóak, ugyanakkor meghatóak is. Mindemellett sok hasznos dolgokat megtanít és stimulálja a gyerekek képzeletét. 

Szamócka vagány kis hősnő, aki talpraesett és nem ijed meg a saját árnyékától. Végül is érthető, hiszen ő egy igazi tündér, aki valóban érti a dolgát. És micsoda kalandokat él át! Jó lenne egy léghajón, egy vörösbegyen vagy denevérháton repülni, nem? Természetesen az erdő lakói is szeretik őt, mert melegszívű, barátságos és segítőkész. A többi szereplő ugyancsak hihetetlenül édes figura, Bibó a pillangó, Sugárka a naptündér, Fáni a fatündér és Centi a sün egyből kedvenc lett.

A kiadó 4 éves kortól ajánlja a könyvet, de mindenki élvezni fogja, aki szereti az epret, a tündéreket, a napsütést és az eperlekvárt!

Kedvenc idézetek:

Ekkor hirtelen megcsörren Szamócka epertelefonja.
- Halló, tessék! - veszi fel a tündér.
- Halló? Szamócka? Centi vagyok. Segítened kell! - hallatszik a sün hangja a virágkagylóból. - Hirtelen az összes bolhám tulipiros lett, és mindenki látja őket! Annyira kínos!
- Máris átmegyek hozzád!
- Rendben. Várlak.

De jó így, együtt! Szamócka és Bibó a legszívesebben örökre ott maradna az ágon, lekváros kekszet rágcsálva és az éneket hallgatva.
- Milyen szerencse, hogy már nem kékek az epreim! - nevetgél a kis szamócatündér.
- Én egy kicsit sajnálom! - mondja Bibó. - A kék eperlekvár egy igazán új, különleges csemege lenne!

Epres crumble

Mit is süthetnék egy olyan mesekönyv mellé, melynek főszereplője egy szamócatündér?
A világ legegyszerűbb epres finomságára esett a választásom, mert kevés melóval, viszonylag gyorsan, isteni finom dolgot varázsolhatsz az asztalra. Az crumble, vagy más néven morzsasüti fenséges édesség. Egyetlen egy gond van csak vele... nem lehet belőle eleget készíteni!morzsasuti_01.jpgHozzávalók:
A morzsához:

  • 10 dkg liszt
  • 10 dkg zabpehely
  • 10 dkg hideg vaj
  • 2-3 ek barnacukor
  • csipet só

A gyümölcsös részhez:

  • kb. 70 dkg eper
  • 2-3 ek barnacukor
  • 1 ek kukoricaliszt

Az epret kisebb darabokra vagdosom, majd alaposan összeforgatom a cukorral és a kukoricaliszttel. Egy hőálló tál aljába elegyengetem, és nekilátok a morzsának.
Ehhez az összes hozzávalót egy tálba öntöm és az ujjbegyemmel morzsás állagóra dolgozom. A keveréket az eperre szórom, és a tepsit a 180 °C-ra előmelegített sütőbe helyezem. 30-35 perc alatt szépen ropogósra sül a süti teteje, a gyümölcsből kiszökő lé pedig szépen bugyborékolni kezd a morzsa körül. Mmmm, nagyon finom illata van! Bár langyosan a legjobb, én mégsem bírom megvárni, hogy kihűljön, azonnal nekiesek egy kanállal...

ParféTipp: Az eper mellé almát és rebarbarát is darabolhatsz, és jól áll ennek a sütinek az őrölt fahéj és a kókusz is. Ha pedig nagyon halmozni akarod az élvezeteket, egy nagy gombóc vaníliafagyival is tálalhatod.morzsasuti_06.jpgmorzsasuti_07.jpgmorzsasuti_09.jpgmorzsasuti_10.jpgmorzsasuti_21.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvparfe.blog.hu/api/trackback/id/tr9213966766

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.