Egyél velem könyvet!

KönyvParfé

Lanczkor Gábor - Takács Mari: Gúfó és a gombák

Gombák a Titkos földalatti telihold buliban

2016. április 28. - KönyvParfé

gufo_es_a_gombak.jpgA múlt hét igazi kánaán volt a könyvmolyoknak. Csütörtöktől vasárnapig megrendezésre került a Millenárison a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, ahol a kiadók hatalmas akciókkal és friss megjelenésekkel várták a nagyközönséget. Sohasem vettem részt eddig ilyen nagy könyves rendezvényen, azt hittem idén is kimaradok a buliból, majd vasárnap délután mégis sikerült kilátogatnunk.
Mit is mondhatnék? Pont így képzeltem. Hatalmas tömeg, figyelemfelkeltő, színes akciós táblák, és a standok polcain jól látható helyen az újdonságok, hogy a nézelődők véletlenül se tévesszék őket szem elől. Trükkösek a kiadók, a Csimotások sincsenek ezzel másként.
Az oldalukon már olvastam az új könyvükről, melynek főszereplője Gúfó, a szeretni való bagolyfióka, de élőben látva teljesen levett a lábamról. A borítója nagyon cuki, Takács Mari illusztrációiban eddig még sohasem csalódtam. A borítón szereplő pöttyös gomba után már nem volt kérdés, hogy hazajön velem.

Gúfó, miután szülei elmentek éjszakai vadászatra, magára marad otthon. Eddig csak felügyelet mellett próbálkozott a repüléssel, most mégis úgy dönt, egyedül is kipróbálja, nem kell neki segítség. Ám leesik és a földön találja magát, a visszajutás pedig bajos. Gondolja, ha már lent van, körbenéz, majd finom neszeket hall a sötétben. Egyszer csak földből kinövő gombákra lesz figyelmes, és különös éjszakai események sorozata veszi kezdetét. Megismerkedik Bélával, az egérrel, és eljut a Titkos földalatti telihold buliba, ahol zenésznek áll. De telihold idején csodák történhetnek! És Gúfónak haza is kell térnie az odújába...

A mese aranyos, a három-négy évesek biztosan élvezni fogják, de talán Gúfó a felnőtt szívekbe is képes lesz belopni magát. Kedves bagolyfióka, aki csetlik-botlik, kíváncsi a világ dolgaira, és nagyon lehet szeretni.
Vicces ötletnek találtam ezt az éjszakai bulit, a zenekar vitte nálam a prímet, ahol simán helyet kaphat a bandában egy egér, egy béka, egy denevér, egy keresztespók és egy bagoly. Vidám csapat, ha az ember élőben látná, bizony tátva maradna a szája.
Szerettem a történetben, hogy Gúfót hajtja a kíváncsiság. És bár egy kicsit akaratos, mégis ez viszi újabb és újabb kalandokba. Jó üzenet ez a kicsiknek, hogy legyenek bátrabbak, nyitottabbak, hiszen a meghitt odún kívül is rengeteg csodás dolog rejlik.

Az rajzok nagyon aranyosak lettek, mint már említettem, Takács Mari teremtette meg a lapokon ezt az erdei világot. A Fehér Hercegnő és az Aranysárkány, és a Morci óta bekerült a kedvenc illusztrátoraim közé, szerintem nagyszerű képek kerülnek ki a kezei közül.
A mostani könyv kifejezetten érdekes megoldásokban gazdag. Az akrilfesték és a montázstechnika együttes használata teszi egyedivé és különlegessé. Jópofa ötletnek tartom, hogy a gombák szabásmintaívekből, dekupázs papírokból készültek, és a bolondgombák kalapján lévő pöttyök sem fehér foltok, hanem kockás minták, csipkebetétek, vagy épp egy baseball labda.
Kedves, színes képek, rövid, helyes kis történet. Kell ennél több egy ovis gyerkőcnek?

A saját példányomat köszönöm a Csimotának. Az oldalukra kattintva belelapozhatsz a kiadványba és meg is rendelheted!

Kedvenc idézet:

Maga mellé állította a megszeppent Gúfót, gyors egymásutánban négyszer összeütötte a dobverőt, és a zenekar belevágott az első számba. Béla feszes, táncos tempót diktált, Lajos, a denevér (aki amúgy Béla unokatestvére volt) és Kese, a keresztespók hozták az alapot, amire Pong, a béka meghökkentően merész futamokat csalt ki a trombitavirágjából. Gúfó meg csak úgy rázogatta a csörgőt. A gombák táncolni kezdtek.
Egyre fülledtebb lett a hangulat. A műsor következő részében Kese vitte a prímet; hihetetlen ügyességgel szólózott nyolc lábbal a hangszerén.
Aztán vibráló búgással egyszer csak világosodni kezdett a teremben. Mintha hatalmas gong zengett volna föl, vagy mintha maga a telihold szólalt volna meg.

Gombák a Titkos földalatti telihold buliban

Már oviban is odáig voltam a gomba jelért. Pechemre a piros és fehér pöttyös labdát kaptam, de miután bizonygatták az óvónénik, hogy ez nagyon hasonlít a gomba kalapjára, engedékenyen kijelentettem: Ám legyen!
A héten hozott mesében nagy szerepet kaptak a gombák, így arra gondoltam, kezdjünk velük valamit... Nem sütöttem rántott gombafejeket, juhtúróval sem töltöttem meg őket, és még pörkölt sem készült belőlük. De süti az igen! Nem gombás sütit sütöttem, hanem gomba alakú harapnivalókat. Az ötletet innen csentem, de egy picit változtattam a recepten.gombi_01.jpgHozzávalók:

  • 2 csésze liszt
  • fél csésze kukoricakeményítő
  • csipet só
  • fél csomag sütőpor
  • 125 g vaj
  • 1 csésze barna cukor
  • 1 tojás
  • fél csésze tejföl
  • 1 csomag Bourbon Vaníliás cukor
  • 1 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék
  • kakaópor a díszítéshez
  • Továbbá szükséged lesz 1,5 tábla étcsokoládéra és némi vajra a felolvasztásához.

A barna cukrot a tojással habosra keverem, majd mehet hozzá a tojás, tejföl, vaníliás cukor és a mézeskalács fűszerkeverék. Ezután egy másik tálba kimérem a lisztet és a kukoricakeményítőt, belekeverem a sót és a sütőport, majd ezt a száraz keveréket apránként hozzádolgozom a tojásos, vajas masszához.
Jól formázható, mégis lágy tésztát kell kapnom, majd fél órára beteszem a hűtőbe pihenni.

180 ºC-ra előmelegítem a sütőt, és amíg melegszik, elkészítem a gombák kalapjait és szárait.
Kb. 5 cm-es golyókat formázok és egymástól kicsit távolabb belehelyezem a tepsibe. Picit megnyomkodom őket, hogy a gombák kalapjához hasonlítson. 10-12 perc alatt szépen megsülnek, amikor már kezdenek pirulni a kekszek szélei, már ki is veszem őket.
Egy másik tepsiben a gombák szárait teszem. Hosszabb rudat sodrok a tésztából, kb. 2 cm-es átmérőjűt, majd 4-5 cm-es kis részekre vágom. Kicsit meghengergetem, majd az egyik felét lekeskenyítem, hogy enyhén esőcsepp alakja legyen. Ha tele a tepsi, mehet a sütőbe, viszont arra figyelek, hogy ezek kisebb kekszek, nem is kell nekik annyi sütési idő. 

A következő lépés a kalapok kilyukasztása. Még langyosan csinálom meg ezt a műveletet, mert a kekszek hűlés után már morzsálódnak, könnyebben törnek. A sapkák aljánál belevágok középen egy éles késsel, és faragok egy nagyobb lyukat, vigyázva, hogy ne menjen át az éles szerszám a gomba fején.

Közben a csokit gőz fölött megolvasztom a vajjal és ha ez kész, a lyukakba kanalazok egy kevés mázat. Még dermedés előtt belenyomok minden kalapba egy gombaszárat, és amikor a csoki megszilárdul, már szépen látszik a gombaforma.

Kakaóporral picit megszórom, hogy tényleg olyanok legyenek, mint 1-1 csiperkegomba. Voilá! Kész is! 

gombi_07.jpggombi_08.jpggombi_10.jpg

Készült néhány piros és fehér pöttyös gomba is, ehhez fehér cukormázat, piros ételfestékkel színeztem és a gombák kalapjait egyenként belemártottam, végül megszórtam dekorcukorral.
A gombák szárai is megfürödtek egy kevés, zöld színű mázban, nekem ez a békás fánkokból megmaradt világoszöld Candy Melts.
A kalapokat bevonhatod csak csokival is, vagy forgasd meg enyhén kakaós porcukorban. A gombák kidekorálására számtalan variációt létezik, találd meg a kedvenced.
gombi_13.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvparfe.blog.hu/api/trackback/id/tr888662050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.