Az előző hónapban már olvashattál egy Vörös pöttyös könyvajánlást, akkor Éva és Ádám volt terítéken. A Könyvmolyképző Kiadó színes pöttyeivel picit hadilábon állok, mert még mindig vannak homályos foltjaim a kategóriákat illetően. Csak találgatok, hogy melyik szín, milyen korosztályt céloz meg, bár ha jól sejtem, a Rubin pöttyös a fiatal hölgyeknek szól és nincs felső korhatár. Egy nagyon kedves barátnőmnek akárhányszor próbálok könyvet ajánlani, legtöbbször olyan címek jutnak eszembe, ahol fiatal, tragikus sorsú tinédzserek a főszereplők. Ilyenkor összeráncolt szemöldökkel kérdezi, hogy "Te mindig ilyeneket olvasol?" Nem, természetesen nem csak ilyeneket olvasok, de néha ilyenre is szükség van, és egészen különlegesekre lehet bukkanni ebben a műfajban. Tucatszámra jelennek meg ehhez hasonló kiadványok, de valóban kevés köztük a jó. Kitalálhattad, hogy a héten egy ilyen könyvet hoztam. A Nyugalom tengere szerintem magasan kiemelkedő a kategóriájában, a kiadó regényei közül nálam dobogós helyen szerepel. Az egyik kedvencem tőlük, mert ez egy rettenetesen jól megírt New Adult történet!

Két és fél évvel ezelőtt Nastya Kashnikovval történt valami borzalmas. Azóta csupán árnyéka önmagának, nem beszél. A családja, orvosok, pszichológusok próbáltnak segíteni, de a lány továbbra sem szólal meg. Végső megoldásként a floridai nagynénjéhez költözik, új iskolába kezd járni. Reméli, egy kis megnyugvást talál az új helyen, hiszen itt nem ismerik, múltját titokban tarthatja. Ám senkit sem képes közel engedni magához, mindent megtesz, hogy távol tartsa az embereket, képtelen beilleszkedni. Valódi énjét polgárpukkasztó ruhák és kihívó külső mögé bújtatja. De van egy személy, aki vonzza. Ő Josh Bennett, akitől ugyanúgy elszigetelődnek társai. A fiú egyedül van, tizenhét éves korára senkije sem maradt, az összes szerettét elvesztette. Mindenki igyekszik elkerülni, kivéve Nastya, akit nem riaszt el a fiú története. Először az iskolában figyel fel a lány Joshra, aki a szünetekben egy padol ül magányosan, mintegy "erőteret" képezve, ahová senki sem léphet be. Nastya esténként futni jár, hogy levezesse a felgyülemlett feszültséget, rosszullétig túlhajszolja magát. Egy este azonban eltéved, majd mit gondolsz kinek a háza elé keveredik? Igen, kitaláltad! Josh éjszakánként a garázsban gyönyörű bútorokat készít, Nastya pedig menedéket talál a csendes fiú mellett. Kialakul köztük egy érdekes, törékeny kapcsolat, és ahogyan a kettejük közti vonzalom erősödik, úgy merülnek fel a kérdések. Kicsoda valójában Nastya? Milyen sötét titka lehet?

Nagyon tetszik, hogy bár a fülszöveg alapján arra számítanál, ez egy tucat könyv lesz, mégsem egy tipikus New Adult. 
A történet lassan csordogál, de nagyon szépen építkezik. Mindig csak egy picit kapunk Nastya múltjából. Ami szintén hozzáad a könyvhöz, hogy a két fiatal találkozása, megismerkedése is életszerű. Mivel a lány nem beszél, és mindenkivel írásban kommunikál, így őt a belső párbeszédekből ismerhetjük meg.
Hatalmas piros pont a mellékszereplőknek. Josh legjobb barátja Drew, aki egy sármos szívtipró, és mint egy igazi Casanova, próbálja befűzni Nastyát. Több kevesebb sikerrel. Kettejük kapcsolata vicces helyzeteket szül, ugyanakkor akarom hinni, hogy létezik férfi és nő között barátság.

Annyira elterveztem, hogy az egekbe dicsérem ezt a regényt, de most, hogy megtehetném, nem megy. Gyakorlatilag képtelen vagyok spoilermentes kritikát írni.
De mindenkinek ajánlom, akit nem riasztanak vissza a sérült lelkű fiatalokról szóló könyvek. Ez egy igazi érzelmi hullámvasút, leheletnyi romantikával. Szóval olvasd.
Mert egyszerűen jó.

A saját példányomat köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak. Ha kíváncsi lettél a könyvre, KATT és rendeld meg az oldalukon.

Kedvenc idézetek:

A nevem Nastya Kashnikov.
Ígéretes zongoratehetség voltam, semmi keresnivalóm egy alapozó zeneórán.
Két és fél évvel ezelőtt meggyilkoltak.
Na, melyik a hamis?

És amint tökéletes lettem, valaki kirántott a vízből, elhajított, összetört ezer darabra, amiket már sosem fogok tudni a helyükre illeszteni. Nem tudom, hogy rakjam össze a töredékeket. És olyan sok hiányzik, hogy még a maradék darabkák sem illenek össze. Azt hiszem, így is fogok maradni, összetörten.

– Hogy hívtad őt? – suttogja, bár szerintem nem ez az igazi kérdése.
– Napsugár — felelem, az asszony pedig elmosolyodik, mintha tökéletesnek vélné ezt a nevet, és rajtam kívül talán ő az egyetlen, aki így gondolja.
– És mit jelent neked? — susog. Ez az igazi kérdés, és tudom rá a választ, még ha nem is tudom szavakba önteni.
Drew fojtott hangja hallatszik a padlóról, mielőtt felelhetnék.
– Családot – mondja.
És igaza van.

Levendulás-fehércsokis házi fagyi

Abban biztos voltam, hogy a regény mellé fagylaltot készítek. Nastya imádja a fagyit, ezt az írónő több részben is kihangsúlyozza, valamint ez a finom édesség a könyv borítóján is visszaköszön. Már csak az ízeket kellett összepárosítanom. A könyv címe Nyugalom tengere, és bár csak egy rövid említést kap az írásban, ez egy valóban létező fogalom. Ha egy teleszkópot a Holdra irányítasz, akkor láthatod, (vagyis nem láthatod), ugyanis az elnevezés egy nagy és sötét árnyékot takar. De ki akar egy sötét, árnyékos fagyit eszegetni? Így a nyugalomra tettem a hangsúlyt, és beugrott a levendula. Ezt a növényt a színe és kellemes illata miatt a lelki nyugalom növényének is nevezik, és remekül passzol egyes ételekhez. Végezetül jött a fehércsoki, amiért odáig vagyok, s mivel házi fagyikban nem mozgok otthonosan, ezért a guglit hívtam segítségül. Így találtam rá Mautner Zsófi blogjára, a Chili & Vanilia oldalra, ahonnan a receptet csentem. A hozzávalókat látva már borítékoltam, hogy valami isteni lesz a végeredmény! Semmit sem változtattam rajta, a lenti recept egy az egyben tőle származik. Ebből a mennyiség kb. 7 dl fagylalt lesz. Huh, irtó nagy mák, hogy rögtön dupla adagot készítettem!Hozzávalók:

• 4 dl tejszín
• 2 dl cukrozott, sűrített tej
• 5 dkg fehér csokoládé (felaprítva)
• 4 tk szárított levendula, vagy 4-5 szál friss virág
• 2 tojássárgája
• csipet só

A tejszínt és a sűrített tejet egy lábasba öntöm, és forráspontig melegítem. Ne forrjon, amikor már pici buborékok jelennek meg a tetején, leveszem a tűzről. Beleteszem a levendulát és 20 percig lefedve állni hagyom. Ennyi idő épp elég, hogy átvegye a tejszín a virág aromáját. Közben a tojások sárgáját kézi habverővel fehéredésig keverem. Ezután leszűröm a folyadékot, majd lassan, folyamatos keverés mellett hozzáöntöm a tojáshoz. Visszaöntöm a lábosba, és állandó keverés mellett pár percig alacsony tűzön főzöm. (Be fog sűrűsödni, de hígabb állagot kapsz, mint egy puding.) Hozzáadom a felaprított fehécsokit, hagyom, hogy felolvadjon. Kész is! Miután kihűl a massza, beteszem a fagyasztóba és kb. óránként kiveszem és átkeverem. Ezt 4-5 alkalommal érdemes megcsinálni. Természetesen fagylaltkészítőgépben is elkészíthető, akkor a kevergetéssel nem kell bajlódnod.