Egyél velem könyvet!

KönyvParfé

KönyvParfé

Michael Grant - Katherine Applegate: Eve & Adam – Éva és Ádám

Tejszínes almaleves ropogós kígyóbőrrel

2016. január 21. - KönyvParfé

eva_es_adam_2.jpgEzen a héten egy ifjúsági regényt hoztam. Az Éva és Ádám, egy szerzőpáros, Michael Grant és Katherine Applegate közös munkájának gyümölcse. A nevek talán ismerősek lehetnek. Grant a Köddé váltak című regényével robbantott nagyot, Applegate a Szívzűrök sorozattal szerettette meg magát az ifjúsággal, majd később jött az Ivan, az egyetlen című gyerekkönyve, mely sokáig vezette a sikerlistákat. Ami rögtön megfogott ebben a könyvben, az a borító. Egyszerűen gyönyörű. Majd elolvastam a fülszöveget, ami baromi érdekesnek hangzik, és egy csomó elgondolkodtató kérdéssel foglalkozik. Ha megtehetnéd, hogy összeállítod a tökéletes társat, élnél a lehetőséggel? Ha a válaszod igen, hogyan kezdenél neki? Milyen tulajdonságokat részesítenél előnyben? Jó lenne egy ilyen összeválogatott, "instant" párral lenni? Milyen a tökéletes emberpéldány és melyek a legfontosabb személyiségjegyek? Érdekes kérdések, de talán a legfontosabb... játszhatunk-e Istent?

Ez a modern kori Ádám és Éva történet egy balesettel kezdődik. Evening Spiker az utcán sétálva elbambul és összetalálkozik egy járművel, melynek következtében a lába és az egyik karja gajra megy. 14 órás műtét után, a kórházban stabilizálják az állapotát, majd arra eszmél, hogy az anyja át akarja szállíttatni a Spiker Biotech-hez. Terra Spiker, Eve anyukája az igazgatója ennek a különlegesen felszerelt luxuskórháznak. Rengeteg orvos és tudós dolgozik itt, hogy új gyógyszereket és gyógymódokat találjanak. Eve nem élvezi a gyógyulással járó fekvést és egyedüllétet, így anyjával alkut köt. Ha bejöhet hozzá látogatóba a legjobb barátnője, Aislin, hajlandó segíteni egy projektben. Jó üzletnek tűnik, pláne amikor elkezd dolgozni a számítógépes programon. Egy szimulátoron meg kell alkotnia egy embert. Nehéz ügy, mert nem elég "csak" hajszínt és szemszínt választania. Ennél sokkal összetettebb a feladata, ugyanis a DNS lánctól kezdve építheti fel a teremtményt. Sejtek, belső szervek, testrészek, majd a külső és belső tulajdonságok. Ebben segít barátnője is, aki eléggé zűrös csaj. Aislin szinte mindig bajba kerül, nagyrészt a drogos pasija miatt. Hohó, de van egy szerelmi szálunk is, ugyanis Solo, a fiatal srác is, ebben a kórház-komplexumban él. Itt lakik és amolyan mindenes szerepet tölt be. A fiú gyűlöli Eve kegyetlen anyját, tönkre akarja tenni őt, ehhez pedig leleplező információkra van szüksége. Eddig a Biotech valódi tevékenységének feltárása a cél, de amikor megismeri Eve-et, a bosszú már nem is tűnik annyira sietősnek. Nagy vonalakban erről szól a regény, de azért történnek más meglepő dolgok is! A nyomozás alatt kiderül néhány turpisság, viszont az elbeszélés akkor indul be igazán, amikor Eve elképzelt fiúja életre kel...

Már írtam, hogy ifjúsági könyv; a kiadó a 14-17 éves korosztálynak ajánlja és Felföldi Edit fordításában olvasható. A tökéletes fiú "elkészítése" és a szerelmi szál miatt inkább a lányok a célközönség. A történet aranyos, a téma érdekes, még ha azt is éreztem sokszor, hogy nincs eléggé kidolgozva. És igen... Picit haragszok erre a könyvre, mert annyi lehetőséget láttam benne. Az alapötlet nagyon tetszik, ki lehetett volna kerekíteni belőle egy igazán ütős sztorit, de a végkifejletet összecsapottnak érzem. Túl hamar lezárták, bennem pedig hiányérzet maradt. Sajnálom, kár érte.
De az is elképzelhető, hogy öreg vagyok már ehhez a könyvhöz, mindenesetre a tizenéves korosztálynak biztosan más élményt ad. Az írók nem aknázták ki a lehetőségeket, de mégis elgondolkodtató kérdéseket feszeget. Milyen a tökéletes ember? Etikus a tudománynak beleavatkoznia az élet természetes folyamatába?

A saját példányomat köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak. Ha Te is beleharapnál az almába, kattints az oldalukra, mert ott nem csak beleolvashatsz a könyvbe, de meg is rendelheted!

Kedvenc idézetek:

– Ugyan már, Aislin, mindenki egy kicsit szabálytalan a maga egyedi módján, nem? Senki nem tökéletes.
– Most viccelsz?
– Dehogy – bizonygatom.
– Oké. És ezt pont te mondod, aki nem akart randizni Finnian Lenzerrel, mert túl szőke volt a haja.
– Tulajdonképpen albínó – közlöm. – Nem mintha ez gond lenne.
– Tolne Talbert túl alacsony volt, John Hanover túl sovány, Lorenzónak meg, akinek most nem rémlik a vezetékneve, vicces volt a képe, Carolt is elhajtottad, mert nem vagy leszbikus.
– Arról nem tehetek – mentegetőzöm.
– Mit gondolhatott Carol? Minden srácot lapátra tettél. Nyilván azt hitte, hogy az ő csapatában játszol.
– Nem vonzódom a csajokhoz.
– De a srácokhoz azért igen, ugye?
– Tudod, hogy igen!
– Elméletben, de gyakorlatban annyira nem.
– Válogatós vagyok.
– Azt mondtad, nem járnál Taddel. Miért?
Mormogok valamit.
Aislin tölcsérként a füléhez teszi a kezét.
– Tessék? Mit mondtál? Hogy nem akartál Taddel járni, mert…?
– Mert Tadnek hívják! – csattanok fel mérgesen. – Hogy járhatnék Tad nevű sráccal? Tiszta röhej a neve.
– És Chet?
– Chet? Járjak valakivel, akit Chetnek hívnak? Hol élünk, 1952- ben? Ma már senkit sem hívnak Chetnek.

– Mindig is itt voltál – mondja egy hang.
Egy nőt látok magam előtt. Magas, gyönyörű, ragyogó nő.
– Nincs olyan, hogy mindig – közlöm. – Semmi sem tart örökké.
– A semmi örökké tart – feleli rá a nő.

– Na, bökd már ki a kódot! – mordul rám Tommy, és jelentőségteljes pillantást vet az egyik biztonsági őrre.
Egy fél pillanat múlva jókora pofon csattan az arcomon.
Fáj, de hát bokszolok, ennél sokkal nagyobbakat is kaptam már.
– Oké – mondom nekik. – Ne bántsanak! A kód FG6H8D55IMSU1LQWVFOP7FD34MHUTDLK.
Tommy folyamatosan gépeli, ahogy mondom.
– Mennyi ez, basszus, harminc karakter?
– Harminckettő.
– Kicsit paranoiásak vagyunk, nem?

Tejszínes almaleves ropogós kígyóbőrrel

Ismerjük a történetet Ádámról és Éváról. Viszont itt most nincs semmilyen oldalborda. Sőt! Éppen ez a pikantéria, hiszen most Éva a Teremtő. És igen... a bibliai vonal, meg persze a borítóra nyomtatott alma miatt gondoltam hozzá ezt az ételt. A tejszínes almaleves könnyű és finom. Melegen, hidegen egyaránt fogyasztható, nyáron jó kis hűsítő előétel. A Paradicsomban megjelenő gonosz képéről sem feledkeztem meg, így a leves mellé leveles tésztából készítettem ropogós kígyókat. Ha bűnre nem is csábít, azért engedd, hogy egy kicsit kényeztessen ez a fahéjas, tejszínes, illatos finomság.eva_es_adam_06.jpg

Hozzávalók:

  • 7 közepes nagyságú alma
  • 1 citrom
  • 1,5 l víz
  • 2 dl főzőtejszín
  • 5 dkg liszt
  • csipet só
  • 3-4 evőkanál cukor
  • 3 szegfűszeg
  • egész fahéj
  • mélyhűtött leveles tészta a kígyókhoz

Egy edénybe vizet öntök és belefacsarom a fél citrom levét. Az almákat meghámozom, kettévágom, kiszedem a magházukat, felkockázom és rögtön beleteszem a citromos vízbe. (Erre azért van szükség, hogy ne barnuljon meg a gyümölcs.) Jót átmosom az egészet, majd leöntöm róla a folyadékot. Ezután felöntöm 1,5 liter vízzel és belefacsarom a másik fél citrom levét. Belemegy a csipet só, a cukor és a fűszerek is, majd addig főzöm, míg az alma puhulni nem kezd. Ez pár perc alatt megvan!
Ha már elég puha a gyümölcs, kiveszem a fahéjat és a szegfűszeget a levesből és szép lassan hozzáöntöm az előzőleg elkészített tejszínből és lisztből készült habarást. Szűrőn keresztül óvatosan, apránként csorgatom bele, hogy ne legyen a leves csomós, ne maradjanak benne lisztes galacsinok. Forrás után levesszük a tűzről és langyosra hűtjük. Hidegen tálalva is nagyon finom!

A kígyókat mélyhűtött leveles tésztából készítem. Most olyat vásároltam a boltban, ami 6 darabos lapokból áll, így amikor kiengedett, egyszerűbben lehetett dolgozni vele. Természetesen másfajta is jó, a lényeg, hogy minél vékonyabbra el tudd nyújtani. Ha ezzel megvagyok, 1 cm széles csíkokra vágom és hullámosra formázom. Ezt egyszerűbb, ha már a tepsiben teszed. 200 ºC-ra előmelegített sütőben addig sütöm, míg szépen pirosodni nem kezdenek. A leves mellé tök jó kis ropogtatnivaló.

ParféTipp: Ha édesebb almát választasz, kevesebb cukrot tegyél bele. Inkább utólag édesítsd, azon könnyebb segíteni. Mézzel is isteni!

+1 tipp: Nekem nem hiányzott a leveles tészta kígyókhoz semmi, kifejezetten szerettem, ahogy a picit sós tészta és az édes leves találkozott egymással. De ha édesszájú vagy, akkor tálalás előtt szórd meg egy kevés fahéjas porcukorral. 

+RáadásTipp: Gyerekek örömére a kígyóknak olvasztott csokiból rajzolhatsz szemet és nyelvet is. Viszont így már extra hard version, és ezt már tényleg csak az elvetemültebbeknek ajánlom!

eva_es_adam_01.jpg

eva_es_adam_04.jpg

eva_es_adam_10.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvparfe.blog.hu/api/trackback/id/tr618287834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lulma 2016.01.21. 20:09:22

Ma ebédszünetben mobilról csak a címet láttam, így azóta tűkön ültem, hogy vajon miből van a ropogós kígyóbőr? Ismét egy ötletes megoldással rukkoltál elő! A könyv ezúttal kevésbé fogott meg, de hát ízlések és pofonok, a lényeg, hogy a célközönség szeresse :)

KönyvParfé 2016.01.21. 20:37:30

@Lulma: Nagyon köszi! :) Öhm, ez a könyv nekem sem lett kedvenc. De ilyen is kell és nem lehet mindig hiperszuperüberjó könyveket hozni! :)
süti beállítások módosítása