Mindenki tudja, hogy családot nem választhatsz, de barátokat igen. Persze, marha nehéz, mert ez nem úgy működik, hogy besétálsz a sarki kisboltba, és kérsz pár dekát ebből és abból, majd a saját szájízed szerint összegyúrod a neked megfelelő lelki társat. Ez ennél egy picivel komplexebb folyamat. Nem is lehet igazán elmagyarázni, hogy mi is a barátság. A barátot az élet sodorja az utadba, és amikor két ember találkozik, akkor már lehet érezni, hogy egy láthatatlan erő összeköti-e őket, vagy sem. Ez ritka pillanat, és az emberek többségének nincs is igazi barátja. Szomorú. Pedig a barátok fontosak, mert őszinték veled, meghallgatják a problémáidat, jóban és rosszban kitartanak melletted, képesek barackot adni a fejedre, ha hülyeséget csinálsz, ugyanakkor ennek fordítva is működnie kell. Ennek az egész életen át tartó kapocsnak a bizalom és a kölcsönösség az alapja. Mert az igazi barát mindig őszinte!
A képen láthatod, hogy Evelien De Vlieger könyvét hoztam, Az új barátot. A főhős egy kisfiú, aki arra keresi a válaszokat, milyennek kell lennie egy barátnak.