Egyél velem könyvet!

KönyvParfé

G. Szász Ilona - Szegedi Katalin: Álomszövő Pendula

Áfonyaörvényes, levendulás sajttorta

2015. augusztus 05. - KönyvParfé

alomszovo_pendula_1.jpgSzegedi Katalin illusztrációival kiadatni egy könyvet, mindig biztos siker. Ennél a könyvnél viszont igazán szerencsés az illusztrátor-író párosítás, hiszen G. Szász Ilonáról szintén elmondható, hogy képtelen rosszat alkotni. Erre bizonyíték A Mindentvarró Tű és Cókmók, a morgolódó szekrénymanó című könyvei. Kettejük közös munkájából született meg az Álomszövő Pendula, melyről nyugodt szívvel mondhatom, méltó helyen lesz a gyerekek könyvespolcain. Mikor kézbe veszed, már a borítóról tudod, hogy valami jó vár rád, ha kinyitod. Nagyon szeretem ezt a levendula színt és ott van rajta Pendula, ahogyan szemét lehunyva, nyugodt, egyenes tartással és mosolyogva ül. De nem akárhol! A felhők tetején. Úgy látom, épp szövi az álmokat, erre utal a hálóba beúszó piros halraj. A lányhoz úszva, majd továbbhaladva szívekké alakulnak, végül HUSS! madár alakban tovaszállnak. Pendula rézvörös haját meg-meglebegteti a szél, fején pedig ott a nélkülözhetetlen sárga kalap. Körüllengi egy kis franciás báj, a hosszú kezek és lábak kecsességet sugallnak, ugyanakkor az egész képen érződik a teljes nyugalom és harmónia.

A történet réges-régen, dédanyáink idejében játszódik. Palotáson járunk, ahol mindenki vidám, kedves és segítőkész. Az emberek a Rigójancsi cukrászdában fagylaltoznak, Vekni péknél veszik a fahéjas kalácsot, Marie készíti a hölgyeknek a szebbnél szebb kalapokat és Kaptafa Tónió gondoskodik a kényelmes lábbelikről. Jaj! Ki ne hagyjam a Krajcáros szatócsboltot! Innen egy csomó apró és hasznos dolog beszerezhető: jancsiszeg, házicérna, gyufa, petróleum, de még élesztő is. A legjobb dolog persze az, hogy a járókelők a Piac téren reggelente elmesélik egymásnak az álmaikat.
Amikor a templom tornyában az óra hatot üt, megjelenik egy sárga kalapos kisasszony az utcán, leül a városka kovácsoltvas kútja mellé és ábrándozik. Ő Pendula, aki szereti nézni a felhőket és különböző alakokat lát az égen úszó fehér vattacukorpamacsokban. Sokan kinevetik ezért, habókosnak tartják, de a lányt ez egy csöppet sem zavarja. Ám egy viharos éjszakán megjelenik Álomrabló Markoláb, majd minden éjszaka házról-házra jár és zsákjába tömködi mások álmait. Ezt a kedves kis várost szép lassan beburkolja a szomorúság, többé már senki sem álmodik. Mindenki fáradtan, rosszkedvűen ébred és már a vidám köszöntés is elmarad reggelente a Piac téren. Nincs mit tenni, valamit lépni kell! Pendula segítőtársai az álomszövő Alinda anyó és barátja, Füstfaragó Jakab. Vajon sikerül legyőzni Markolábot?

Az egyik kedvenc filmem az Amelie Csodálatos élete. Különleges történet, fantasztikus a hangulata és akárhányszor megnézem, utána napokig másik bolygón élek. Elvarázsol, és egy ideig elkerülnek a rossz gondolatok. Egyszerűen minden megszépül. Az Álomszövő Pendula után megint ilyen állapotba kerültem. Az orrom sokáig érezte a fantom levendula illatot, és akárhányszor felkacsintottam a felhőkre, esküszöm, magam is láttam a lila elefántot a felhők között, csakúgy, mint a jegesmedvét és a kishalakat elnyelő cápát.

Szép történet arról, hogy mennyire fontosak az álmok, és hogy lehet álmok és álmodozás nélkül élni… de minek? Ezek nélkül szürkék leszünk, beburkolnak bennünket a folytonosan váltakozó és unalmas hétköznapok, majd rosszkedvűvé válunk. Ez a mese olyan egyszerűen és kedvesen mesél a gyerekeknek arról, hogy az álmoknak mennyire különleges szerepük van. Merjünk álmodni és ne foglalkozzunk azzal, ha mások kinevetnek emiatt. Erre a legjobb példa Pendula, aki a szürke tömegben is büszkén viseli sárga kalapját. Szeretem, amikor a rajzok és a történet ennyire összhangban vannak. A könyvben többször szó esik arról, hogy a remény színe a zöld, a piros pedig a boldogság. Vajon véletlen lenne, hogy Pendula, a kalapos kisasszony zöld, olykor zöldes árnyalatú ruhát hord és két vörös copfja csak úgy repül mögötte a levegőben? Nem hinném. Pendula igazi álmodozó, aki nem engedi, hogy legyűrje a szürkeség. Ugye Te sem fogod hagyni?

Az illusztrációkról még annyit, hogy most már örökre és visszavonhatatlanul Szegedi Katalin rajongója lettem. Nagyon szeretem a rajzait. Ezt már nem lehet tovább ragozni. Fantasztikus és kész. Pont.

Ha kedvet kaptál az álmodozáshoz, gazdagodj Te is ezzel a gyönyörű könyvvel. A Naphegy Kiadó oldalán megrendelheted!

Kedvenc idézet:

Pendula egyszerre megértette, miért nem álmodnak, és miért olyan rosszkedvűek az emberek.
- Vajon miért kell Markolábnak a mások álma? – töprengett.
- Talán azért, mert nincsenek saját vágyai és álmai – szólalt meg Alinda anyó. – Tudod, kislányom, minden ember boldogságra, egészségre és gazdagságra vágyik, még sincs két egyforma álom. Mindenkinek csak a saját álmát szőhetem meg.
Akkor Pendula szótlanul leült a szövőszék elé, és szőni kezdte Markoláb álmát. Sokféle színt használt, közöttük volt a sárga, az irigység, a zöld, a remény, a piros, a boldogság, és a kék, az idő színe… Amikor készen lett, elbúcsúzott Alinda anyótól, és felhőről felhőre lépegetve elindult visszafelé.

Áfonyaörvényes, levendulás sajttorta

A könyv mellé készült ételt a borító ihlette. A levendulakék és a történet kicsit franciás pikantériája után megrohamozott egy kis provance-i érzés. Így elkezdtem kísérletezni... Az, hogy levendulát is használok majd, nem volt kérdés. A levendula számomra a nyugalmat szimbolizálja, mellesleg az illatától jót alszunk éjszaka. Ami ugye a szép álmok miatt sosem árt! Lila gyümölcsöt képzeltem mellé, ehhez az áfonya sietett a segítségemre. Az álmok pedig sokszor csak úgy örvénylenek, így született meg az áfonyaörvényes, levendulás sajttorta. Finom, elronthatatlan és még sütni sem kell.

sajttorta_06.jpg

Hozzávalók:

A torta alja:

  • 25 dkg zabkeksz (Bármilyen jó, nálam most kakaós csokis.)
  • 12,5 dkg vaj (Fontos! Nem margarin!)

Mascarponés krém:

  • 25 dkg mascarpone
  • 20 dkg natúr krémsajt
  • 20 dkg fehér csokoládé
  • 2 dl habtejszín
  • 1 evőkanál levendulás cukor

Áfonyás szósz:

  • 20 dkg áfonya
  • 1 evőkanál levendulás cukor
  • 1 evőkanál kukoricakeményítő

Levendulás cukor: Ezt itthon készítem el és hidd el, nem nagy ördöngösség. Fogok egy befőttesüveget, beleöntök 1 kg kristálycukrot és belekeverek 8-10 szál szárított levendulavirágot. Lehetőleg bioboltban vásároltat használok, mert az tutira nem tartalmaz semmilyen káros anyagot. Lezárom az üveget és 2-3 hétig száraz, hűvös helyen hagyom, hogy átvegye a cukor a levendula illatát. Felhasználás előtt megdarálom az egészet, így kapok egy lilás, levendulaaromás porcukrot. 

A torta alja: Először is morzsásra töröm a zabkekszet, majd hozzákeverem az olvasztott vajat. Fogok egy kerek tortaformát (most 26 cm-eset), kibélelem sütőpapírral, majd belenyomkodom a kekszkeveréket. Hűtőbe teszem és hagyom pihenni, amíg elkészül a krémet.

Mascarponés krém: Gőz fölött megolvasztom a kockákra darabolt fehér csokoládét, a habtejszínt és az 1 evőkanál levendulás cukrot. Amikor már csak kicsi darabkák látszanak, leveszem a gőzről és addig keverem, míg szépen el nem olvad a csoki. Hozzáadom a mascarponét és a krémsajtot, majd szép, homogén krémmé kavarom. Kiveszem a hűtőből a zabkeksszel bélelt tortaformát és beleöntöm a krémet.

Áfonyás szósz és az összeállítás: Az áfonyát összeturmixolom és egy kicsi lábosba öntöm a cukorral és a kukoricakeményítővel. Összefőzöm az egészet. Sűrű, kicsit lekvárszerű állagú masszát kell kapnom. Hagyom langyosra hűlni, majd egy kiskanállal pöttyöket teszek az áfonyás szószból a fehér sajtkrémbe. Fogok egy hurkapálcát, (egy villa/kés hegye is megteszi) és körkörös mozdulatokkal örvényesre keverem a fehér krémmel. Ha kész vagyok, 4-5 órát a hűtőben pihentetem, de a legjobb egész éjszakára dermedni hagyni. Tálaláskor óvatosan leveszem a karikát és szeletelem. Igaz, hogy nem egy olcsó süti, de egy kis kényeztetést mindenki megérdemel. Az íze és illata eszméletlen, ráadásul a recept elronthatatlan. Nálunk hamar elfogy!

sajttorta_13.jpg

sajttorta_15.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvparfe.blog.hu/api/trackback/id/tr397632750

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lulma 2015.08.05. 14:37:41

Jóég... nem is értem eddig miért nem olvastam a blogodat. Valami zseniális! Engem már a gyerekkönyvekkel megfogtál (kisgyermeknevelő vagyok), de a receptek is szuperek, pl ez az áfonyás-levendulás csoda, hm :) Azt hiszem, a mai esti programom a régebbi posztjaid olvasgatása lesz egy kis nyálcsorgatással vegyítve :D

KönyvParfé 2015.08.05. 14:51:05

Szia @Lulma! De jó, hogy benéztél hozzám! Még szép, hogy megfogtalak... Legalább mi, gyermek lelkületűek tartsunk össze. :) Ha kedvet kapsz egy kis főzéshez, akkor mindenképpen jelezz vissza, hogy sikerült. Kezdőknek kifejezetten ajánlom A császár új ruháját! :) Én is felkukkantok hozzád és szívesen látlak máskor is! :)

Anna Ann 2015.08.05. 15:06:54

Imádom az áfonyát és a levendulát! Jó párosítás! :)

KönyvParfé 2015.08.05. 15:48:32

Dettó! Egy szeletet? ;)

Lulma 2015.08.05. 22:26:50

@KönyvParfé: megnéztem, a császáros recept nekem lehet, hogy nehéz lenne, plusz szerencsére nem félek a kalóriáktól, majd keresek egy picit táplálóbb receptet :P