Egyél velem könyvet!

KönyvParfé

Barbara Constantine: Tom, kicsi Tom

Paradicsomos pite

2015. május 21. - KönyvParfé

tom_kicsi_tom_1.jpgKülönleges kis könyv ez. A Könyvmolyképző Aranypöttyös könyvei között bukkantam rá. Próbáltam rájönni, hogy mi alapján pöttyöződnek be a könyveik, de az oldalukon nem találtam információt róla, a vélemények pedig eléggé megoszlanak. A Vöröspöttyös könyveket én úgy tudnám bekategorizálni, hogy Young Adult (YA), vagyis fiataloknak szóló ifjúsági irodalom. Míg az Aranypöttyösök felnőtteknek, vagy érett gondolkodású fiataloknak íródtak. Ez a könyv egy kicsit komolyabb hangvételű, hiszen olyan témákkal foglalkozik, mint a szegénység, az idősek tisztelete, a csonka család, vagy azok a gyerekek, akik figyelem nélkül nőnek fel. Mindezek középpontjában az emberi jóság és az újrakezdés lehetősége áll. Barbara Constantine francia írónő, így nem is kell nagyon meglepődnünk, hogy az egész történetet áthatja egy kis franciás báj.

A főszereplő egy Tom nevű kisfiú, aki tizenegy éves és egyáltalán nem él normális családban. Édesanyjával, Joss-sal egy lepukkant lakókocsiban laknak. Az anya, még maga is gyerek, mindössze huszonnégy éves, így a fiával való kapcsolata inkább (undok) testvéri, mint anya-fia jellegű. Egyáltalán nem viselkedik felelősségteljesen. Esténként sokszor elmegy szórakozni, hétvégente elutazik a "barátaival", Tomot pedig napokra magára hagyja. A kisfiú kénytelen egyedül boldogulni, ami valljuk be, elég nehéz. A szomszédok kertjét dézsmálja, hogy legyen mit ennie, és bár ez nem szép dolog, mégsem tudunk rá haragudni. Elvesz néhány paradicsomot, pár répát, vagy krumplit, de attól félve, hogy elkapják, mindig gondosan eltünteti a nyomokat. Egy este viszont váratlan fordulat történik! Az egyik zöldségeskertben egy idős nénire bukkan, aki tehetetlenül fekszik a földön. Tom egy ideig hezitál, hogy mit csináljon, hiszen éppen csenni készült az idős asszony kertjéből, de végül helyesen dönt. Az idős hölgyet Madelaine-nak hívják és ha nincs Tom, talán meg is hal. Ettől kezdve furcsa kapcsolat, barátság alakul ki kettőjük között.

A könyv egyik érdekessége, hogy mindegyik szereplő szemszögéből megismerhetjük a hátteret, megtudhatjuk, hogy ki mit gondol, mit érez. Bár Joss egyáltalán nem jó anya, az ő története sem egyszerű. Nevelőotthonban nő fel, majd 13 évesen teherbe esik, miközben még maga is gyerek. Belép a képbe Samy, aki halottszállítóként dolgozik, és csakúgy, mint Joss, próbálja rendbe tenni az életét. Jó fejek a szomszédok is, kiváltképpen az idős, angol házaspár, akik tudják, hogy Tom néha elcsen pár zöldséget a kertjükből, de egyáltalán nem bosszankodnak emiatt. Sőt! Az írónő állatszeretete is megmutatkozik a könyvben. Itt van Ahab kapitány, a szomszéd macskája, aki figyelemmel kíséri a kisfiú zöldség portyáit. De még Madeleine kutyájának gondolataiban is beleolvashatunk.

Megható történet egy magányos idős néniről és egy koraérett kisfiúról. Szomorú, mert bár a vége tündérmeseszerű és mindenki boldog, míg meg nem hal, elég sok mindent realisztikusan ábrázol az írónő. Bepillantást nyerünk Medalaine életébe, miközben akaratlanul is eszünkbe jut, mennyi idős ember él egyedül, magányosan.

Azt gondolom, hogy a regény egyik nagy tanulsága, hogy ne ítéljünk el valakit azért, mert baklövést követett el. A hibázás lehetősége mindenkinél adott és ha Joss idősebb lett volna, amikor teherbe esett, biztosan másképpen alakul az élete. Tom karaktere nagyon jól sikerült, ő egy igazi kis angyal, aki jószívű, lelkiismeretes és akinek sajnos korán fel kellett nőnie. Összességében kellemes kis könyv, nem túl nyomasztó, de nem is könnyed olvasmány.

Kedvenc idézet:

Vele együtt dúdolja a számot.
Egy dalt, ami arról szól, hogy kevesebbet futunk.
Míg végül már egyáltalán nem futunk.
Hogy kevesebbet mosolygunk.
Míg végül már egyáltalán nem mosolygunk.
Hogy kevésbé szeretünk.
Míg végül...

Paradicsomos pite

Ehhez a könyvhöz kézenfekvő volt, hogy valamilyen paradicsomos finomságot készítek. Aztán tovább gondolkoztam... Az írónő francia, így aztán egyértelmű lett, hogy paradicsomos pitét csinálok. Az étel egy kicsit átdolgozott, saját ízlésre formált quiche. Remélem ízleni fog!tom09.jpgHozzávalók:

Tésztához:

  • 30 dkg liszt
  • 10 dkg vaj
  • 1 teáskanál só
  • hideg víz

A hideg vajat belekockázom a kimért lisztbe, hozzáadom a sót is és szépen elmorzsolom a zsiradékot. Igyekszek gyorsan dolgozni, hogy a vaj ne olvadjon meg. Ha már egynemű lett az egész, nincsenek benne nagy darabok, akkor annyi hideg vizet teszek hozzá, hogy összegyúrva rugalmas tésztát kapjak. Ha ez kész, folpackba teszem, majd mehet 1 órára a hűtőbe. A legtöbb quiche tészta receptjében 1 darab tojást is írnak, de egyszer véletlenül kihagytam és úgy is elégedett voltam a végeredménnyel, így azóta nem teszek bele. Természetesen Te nyugodtan hozzáadhatod, így kevesebb vizet kell majd hozzáadnod a gyúrásnál. Amint letelt az 1 óra, kiveszem és lisztezett deszkán kerek formára nyújtom, majd beleteszem egy piteformába. Nyújtáskor figyelek arra is, hogy 2-3 cm-es pereme legyen a sütőformában. Kicsit megszurkálom a tésztát és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 percig sütöm. Sokan arra esküsznek, hogy vaksütéskor beleszórnak valami nehezéket a tésztára (pl. száraz babot), hogy ne púposodjon fel. Én ezt a részt is átugrom, így is működik a dolog. 10 perc után kiveszem a pitesütőt a sütőből és mehet bele a töltelék.

Töltelékhez:

  • 1 nagy pohár tejföl
  • 2 darab tojás
  • 1 kisebb gerezd fokhagyma
  • só, bors
  • oregánó
  • bazsalikom
  • 2-3 paradicsom

A tejfölt és a tojást összekeverem a zúzott fokhagymával, majd hozzáadom az oregánót, a bazsalikomot, a sót és a frissen őrölt borsot. Ezek mind ízlés szerinti mennyiségek, de azért ne ess túlzásba, nehogy  elnyomja a fűszernövények íze az egészet. Nálam most csak szárított formájában került bele az oregánó és a bazsalikom is, kb. 1-1 teáskanálnyi. A keveréket beleöntöm az elősütött tésztába, majd jöhet a kedvenc részem: a díszítés! A szép, tiszta és egészséges paradicsomokat félbe vágom és vékony cikkekre szeletelem. Ezeket szépen felhelyezem a tejfölös masszára és mehet vissza a sütőbe. 35-40 perc alatt szépen megsül az egész. Kicsit pihentetem és langyosan felszeletelem. Hidegen is nagyon finom. Bon appetit!tom21.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvparfe.blog.hu/api/trackback/id/tr507473358

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.