Egyél velem könyvet!

KönyvParfé

Caroline Pedler – Steve Smallman: Ugye nincsenek szörnyek?

Sós szörny keksz

2015. március 04. - KönyvParfé

ugye_nincsenek_szornyek.jpgValaki azt mondta, hogy ha egy kisgyerek elkezd félni a sötéttől, az azt jelenti, hogy fejlődik a képzelete. Nem tudom, Te hogy vagy vele, de az én képzeletem akkor folyamatosan fejlődik. Nem igazán szeretek sötétben lenni, kiskoromban pedig még ijedősebb voltam. Gyerekszemmel azt gondoltam, hogy a sötétség elrejt, elfed dolgokat. Ezért is volt könnyű elképzelni, hogy szörnyek, mumusok és más ijesztő lények jöhetnek elő az ágyam alól, vagy a szekrény mögül. Gondolj csak bele! Micsoda alakja van egy állólámpának a sötétben! És még nem is beszéltem a vállfára akasztott fehér ünneplős blúzról, ami a komód oldalán lógott néha. Pont úgy nézett ki, mint egy felém repülő szellem. Brrrr! 

A nagy kérdés az, hogy mit csinálj a gyerkőcöddel, ha nem mer elaludni a sötétben! Több módszer van, amit bevethetsz, most csak néhányat írok le. Először is jó, ha beszerzel egy kislámpát, vagy bármilyen éjszakai fényt. Ez biztonságot ad neki, láthatóak maradnak a szobában lévő tárgyak. Már léteznek olyan lámpák is, amik időzítősek, így maguktól lekapcsolódnak majd. Jó, ha van a gyerkőcnek egy kabalája, amivel aludhat. Ez lehet egy plüss állatka, egy pihe-puha takaró, esetleg egy textilpelenka csücske. A lényeg, hogy az őt megijesztő dolgokat "elriassza". Hagyd nyitva az ajtaját éjszakára és a kinti folyosón oltsd fel a villanyt. Soha nem szabad erőltetni, hogy egyedül maradjon a sötét szobában. Sokkal többet árthatunk ezzel, mert a későbbiekben az erőltetés akár fóbiához vezethet. Viszont a legeslegfontosabb, hogy ne szóld le, vagy piszkáld azért, mert fél a sötétben. Beszélgetni kell erről a problémáról, és ha már elég érett ahhoz, hogy beszéljen a félelmeiről, akkor könnyebben megérti és túljut a helyzeten. A kommunikáció nagyon fontos abban, hogy legyőzze a félelmét.

Az esti mese is hatásos lehet, és már nagyon sok olyan történetet lehet beszerezni, ami a sötéttől való félelmet oldja és az elalvási procedúrát könnyíti. 5-10 éves gyerekeknek ajánlanám Jill Tomlinson: A bagoly, aki félt a sötétben című mesekönyvét. A történet főszereplője Huba, aki egy pihe-puha, kerek szemű bagolyfióka. Dundi és bolyhos, szeretni való figura, csak ne félne a sötéttől! Ovisoknak és kisiskolásoknak ideális olvasmány. Akár önálló olvasásra is.

A mostani blog bejegyzésem viszont a kisebbekről szól. Caroline Pedler és Steve Smallman közös munkájából született meg az Ugye nincsenek szörnyek? című mesekönyv. 3-6 éves gyerekek a célközönség, a történet pedig egy kicsi mackóról szól, aki szintén retteg a sötétben. Kismackó eddig a testvérével, Nagymackóval aludt együtt, de eljön a nap, amikor külön szobát kap. Igen ám, de a sötétben mindenféle furcsaságot látni. Nem beszélve arról, hogy a bátyja nélkül a szoba igazán félelmetes! Lefekvéskor a lámpaoltás után megijed egy tüskés szörnytől, amiről kiderül, hogy játék plüss-sárkány. Utána előkerül az ágy alól egy hatalmas és félelmetes szörny, ami igazából csak egy zokni. Minden egyes ijedség után a testvére, Nagymackó siet a segítségére és nyugtatja meg az ijedős bocsot. A kimerítő rémüldözés után a nagytesó odaadja a kicsinek a plüss nyusziját, amivel nyugodt álomba szenderülhet. Csakhogy Nagymackó furcsa hangokat, zajokat hall a testvére szobájából. Megijed, hogy valami baj lehet az öccsével, ezért gyorsan átfut a kicsi szobájába. Vajon mi lehet ez a zaj?

Szerintem két fontos mondanivalója van ennek a történetnek. Az egyik, hogy nem kell félni a sötétben. A másik pedig, hogy milyen jó dolog, ha az embernek (vagy medvének) van egy testvére. Rettenetesen aranyos kis könyv, gyönyörű illusztrációkkal. Ez a történet igazán nagy segítség abban, hogy a gyerekeknek nyugodt álmai legyenek. Minden kisgyerekes szülőnek ajánlom!

Kedvenc idézetek:

Nagymackó berohant, és az ágy alá vetette magát. Ám ott nem akadt egyetlen piciny szörnyecske sem. A sötétben csupán egy elárvult lyukas zokni lapult. Nagymackó a kezére húzta a zoknit, és eljátszotta az orrfacsaró zokniszörnyet.

Nagymackó befészkelte magát a paplanja alá, és megpróbált elaludni... csakhogy nem sikerült neki. A szobája rettentően üresnek tűnt Kismackó nélkül. Csak feküdt a sötétben, és egy dalt dudorászott magában, hogy ne legyen olyan nagy a csönd.

Sós szörny keksz

Lefekvéskor rengeteg mumus jöhet elő az ágy alól. A kicsiknek ott van például a zokniszörny, a gonosz álommanó, na meg a trollok! Bennünket pedig a Harry Potter óta a dementorok, lidérces álmainkból Freddy Krueger, vagy a zsákos ember tart félelemben. De ennek vége!!! Együk meg az összes szörnyet, majd lazán dobjunk utánuk egy nagy pohár tejet. Ugye már nem annyira félelmetesek? Hamm!sos_szornyek.jpgHozzávalók:

  • 15 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
  • 15 dkg fehér búzaliszt
  • 10 dkg vaj
  • 1 csapott kiskanál só, ízlés szerint őrölt köménymag (Szerintem a rozsliszttel nagyon passzol a köménymag.)
  • 1 kis dobozos tejföl
  • Negyed kiló túró, nagy pohár tejföl és só keverékéből "körözött". (Ízlés szerint vajkrém, vagy sajtkrém.)
  • Fél kiló brokkoli, esetleg más zöldség, amiből finom pürét lehet készíteni
  • nyers zöldség a dekoráláshoz (répa, paprika, medvehagyma, olajbogyó, kukorica, stb.)
  • spatula (gyógyszertárban darabra is kapható)

A liszteket egy nagy tálba öntöm, hozzá keverem a sót, az őrölt köménymagot és a sütőport, majd belereszelem a vajat. Óvatosan elmorzsolom az egészet, figyelve arra, hogy ne maradjon benne nagyobb darab zsiradék. Ezután annyi tejfölt keverek hozzá, hogy rugalmas tésztát kapjak, ez nekem most  körülbelül egy kicsi doboznak felelt meg. Lisztezett deszkán 1 cm vastagságúra nyújtom, majd nagy karikákat szúrok ki belőle. Ebből most 8 nagyobbacska forma lett, de készíthetsz kisebbeket is. Óvatosan beleszúrom a spatulát, jégkrém pálcikát, majd 200 fokra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt megsütöm. Akkor jó, amikor már pirul a tészta oldala. Én most két féle fejet csináltam. A fehér szörnyeket egy nagy pohár tejfölből és negyed kiló túróból készítettem (amit sóval ízesítettem), a zöldek párolt és össze turmixolt brokkolitól kapták a színüket. De el tudok képzelni répásat, sütőtököset is, így narancssárga színűek lesznek. Itt csak a képzelet szabhat határt, csakúgy, mint az ízesítésben. Fokhagyma, oregánó, bazsalikom, vagy más, kedvünkre való fűszert tehetünk bele. (Ha marad ki krém, nyugodtan teheted szendvicsbe, vagy töltheted tortillába és másnap kész is a tízórai.) A masszát rákenem a kisült kekszre, majd ezek után jön a legmókásabb rész! A szörnyfejek készítése. Az én hűtőmben most répa, kukorica, kaliforniai paprika és fekete olajbogyó volt, de bármi felhasználható, ami félelmetessé, vagy éppen viccessé teszi a kekszünket. Lehet 3 szemű, 1 fogú, de az is jópofa, ha medvehagymából csápokat teszünk rá. Innen már abszolút a mi fantáziánkra van bízva. A gyerekek biztosan élvezik a dekorálást, nem beszélve arról, hogy játékosan diktálhatunk beléjük egy kis nyers zöldséget. Huhúúúú! Ugye milyen félelmetesek?sos_szornybaratok.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvparfe.blog.hu/api/trackback/id/tr37212449

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.