Egyél velem könyvet!

KönyvParfé


Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Kölessel töltött paradicsom

2017. július 03. - KönyvParfé

szolgalolany.jpgSzerinted milyen a jó disztópikus regény? Szerintem akkor üt igazán, amikor nincs benne természetfeletti szál, sem véres akciójelenet. Legyen érdekes és hitesse el velem, hogy ez bármikor megtörténhet; hogy akár holnap is erre a sorsra juthat a világ. Margaret Atwood A szolgálólány meséje című kultuszregénye pontosan ilyen. Úgy is mondhatnám, ez egy „feminista rémálom”, de az a helyzet, hogy ez a borzalmas vízió a jövőnkről, túlságosan emlékeztet a mai társadalmunk egyes aspektusaira.
A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő regénye több mint egymillió példányban fogyott el világszerte, számos színházi és filmes feldolgozás után idén tévésorozatot is készítettek belőle. Ennek apropóján a Jelenkor Kiadó egy nagyon szép és igényes kiadással örvendeztetett meg bennünket.

Tovább

Jeffrey Brown: Jedi Akadémia 1-2.

Gammy zöld tésztája paradicsomszósszal és szörny szemekkel

sw.jpgJeffrey Brown írta és rajzolta a hazánkban is nagy sikernek örvendő Darth Vader és barátai című könyvet, valamint a folytatást, a Vader kicsi hercegnőjét és a Jó éjt, Darth Vadert is. Állítása szerint csak egy egyszerű középiskolába járt, és hiába szerette volna megtanulni az Erő használatát, sajnos ez soha nem jött össze. Nem is baj, hiszen már van szuperereje, ugyanis vidám könyveivel, vicces karaktereivel és történeteivel minden Star Wars kedvelő gyereket és felnőttet elvarázsol. A héten a Jedi Akadémia sorozatát hoztam, melyből már két rész is olvasható magyarul. Ez is hozza a fent említett könyvek színvonalát, de a szerző itt most nem a filmből ismert szereplőkre fekteti a hangsúlyt, hanem egy tatuini fiúra, aki középiskolába készül.

Tovább

Vig Balázs - Vidák Zsolt: Todó kitálal az oviról

Betonfőzelék

todo_kitalal_az_ovirol.jpg"Örülj, hogy még gyerek vagy!"
"Neked az a munkád, hogy játssz!"
"Addig jó, míg nem nősz fel, most a játék a legfontosabb!"

Szülők és nagyszülők szájából sokszor hallani ilyen és ehhez hasonló okosságokat. Ezzel nincs is semmi baj, a gondtalan gyermekévek teljenek játszással és egy kevés rosszalkodással. Egyébként is, felnőttnek lenni nem mindig annyira klassz dolog, mint ahogy kicsiként gondolja az ember. Nincs már akkora szabadság, ellenben sokkal több szabályt kell betartani, és nem lehet akkor játszani, amikor épp kedvünk tartja. Igaz, hogy már nem kötelező megenni a répafőzeléket és a mócsingos húst, ennek ellenére nekem hiányoznak a délutáni alvások. A héten hozott könyvben Todó mesél arról, milyen az ovis élet. Persze, ha azt hiszed, csupa móka és kacagás, akkor tévedsz! Ebből a könyvből kiderül, hogy ott sem fenékig tejfel az élet, és nem is mindig annyira jó kicsinek lenni... Vagy mégis?

Tovább

Ryan Gattis: Közel a tűzhöz

Babos quesadilla paradicsomos salsával

kozel_a_tuzhoz.jpgSzerencsésnek mondhatom magam, hogy csak könyvekből, filmekből vannak információim arról, milyen lehet egy gettóban felnőni. Ennek ellenére tudom, hogy sokan születnek bele, és természetes lesz számukra a fegyverropogás, az erőszak és a vér látványa. Azt is tudom, hogy vannak olyan helyek a világon, ahol pisztolyt szerezni épp annyira egyszerű, mint kenyeret venni a boltban. Azzal is tisztában vagyok, hogy egy bandaháború nem vidám dolog. Véresen komolyan veszik a tagok a saját törvényeiket és a család, valamint a számukra oly fontos igazságszolgáltatás mindennél előbbre való. Szörnyű dolgok ezek, és egyszerű lenne hátat fordítani, vagy lesütni a szemem, ha ezekről hallok... viszont a probléma ettől még nem oldódik meg.
A héten hozott könyvvel Los Angelesbe invitállak, de nem a turisták által annyira kedvelt látványosságokat nézzük meg, hanem olyan kerületekbe viszlek, ahol a fosztogatásé, a rablásé és a gyilkolásé a főszerep.
Nem mondom, hogy pihentető utazásban lesz részed, de előre figyelmeztetlek, csak akkor tarts velem, ha bírja a gyomrod a véres jeleneteket és a brutalitást. Felkészültél? Akkor indulhatunk!

Tovább

David Benioff: Tolvajok tele

Zöldséges frittata

tolajok_tele.jpgDavid Benioff, David Benioff... a név talán ismerős lehet; ha máshol nem, a Trónok harca sorozat kapcsán hallhattál róla. Ez a fiatalember ennek a sikeres tévésorozatnak a producere és forgatókönyvírója, emellett New York Times bestseller díjnyertes, és közel negyven országban adták ki a regényét. 2001-ben jelent meg a The 25th Hour című könyve, mely szintén nagy sikert hozott, a történetet meg is filmesítették. Hazánkban Az utolsó éjjel címet kapta az írott és a vetített verzió is.
Akkor foglaljuk össze, mit tudunk. Van egy tehetséges palink, aki remek író és ha követed az HBO adaptációjában készült A tűz és jég dala sorozatot, akkor rájössz, hogy csalhatatlan az ízlése. Most meg idetolja elénk a Tolvajok telét, melynek már a története sem mindennapi és mindezt olyan egyszerűen és  bravúrosan tálalja, hogy a részletes leírásokkal és a keserédes humorral kombinálva, különleges csemege. Már itt vagyunk az év végi finisben, ezért talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy ez volt a 2015-ös évem egyik legkimagaslóbb olvasási élménye. Fergeteges!

Tovább

Lauren Child: Sohadesoha nem eszem paradicsomot

Kilövellő vulkán, avagy a krumplipüré dicsérete

sohadesoha_nem_eszem_paradicsomot_1.jpgLauren Child Charlie és Lola sorozata 2000-ben indult Angliából. I Will Not Ever Never Eat a Tomato címen jelent meg, mely akkora tetszést aratott a gyerekek körében, hogy a könyvekből rajzfilmsorozatot készítettek. Magyarországon eddig két kötet jelent meg a Csimota Gyerekkiadó jóvoltából. Az egyik a már fent említett Sohadesoha nem eszem paradicsomot, a másik pedig a Nem vagyok álmos, és nem akarok lefeküdni! A képről már biztosan kitaláltad, hogy a paradicsomos könyvet hoztam. Ez azoknak a szülőknek lehet segítség, ahol a lurkók nem esznek meg semmit. Előfordulhat, hogy a gyerek étvágytalan, vagy valóban nem szereti a táljára kiporciózott ételt. Aranyszabály, hogy semmit sem szabad erőltetni, mert ezzel csak rontunk a helyzeten. Ne legyenek nagy elvárásaink, és attól sem kell megijedni, ha a gyerkőc nem eszik hatalmas adagokat. Egy gyerek pocakja kisebb, nem fér bele annyi, mint a felnőttek bendőjébe, ezért soha ne dorgáljuk meg azért, mert hagyott a tányéron valamit. A dackorszak normális, Te is, én is keresztül estünk már ezen. A gyerek ízlése is folyamatosan változik, ezért ne lepődjünk meg, ha egyik nap két pofára tömi a brokkolit, míg másnap a fejünkhöz vágja. A lényeg, hogy ne erőltessünk semmit. Ilyenkor bizony kell egy hatalmas adag… türelem! Jön a dac és ezek a kis hálátlanok kóstolás nélkül dobják a padlóra a sütőtökpürét, felhúzott orral mondanak nemet a nyers zöldségekre és ordítást vált ki egy kis merőkanál főzelék is. Anyák és apák hiába járják el a spenóttáncot, szemük fénye csak azt látja, hogy az a fura színű lötyi a tál alján nem túl bizalomgerjesztő. Jókat derülünk, ha ezt filmekben vagy vicces reklámokban látjuk. De mit csináljunk éles helyzetben? Ilyenkor bizony kell egy pici leleményesség és huncutság.

Tovább

David Walliams - Tony Ross: Gengszter nagyi

Káposztás tészta, Te csodás

gengszter_nagyi.jpgEnnek a könyvnek minden sorát imádtam. Sőt! Annyira rákattantam David Walliams írásaira, hogy az összes eddigi magyarul megjelent regényét elolvastam. Így már túl vagyok a Büdöss úron, a Milliárdos fiún és a Patkányburgeren. Most pedig izgatottan várom, hogy a Démoni dokira is rátegyem a mancsom. Szellemes mind, tökéletes olvasmányok egy 10-14 éves fiúnak. Lássuk be, lányoknak több mesekönyv és regény jelenik meg. De fiúknak szólóból kevesebb a választék, ezért is felüdülés, hogy a nyári romantikus-hogyanestemszerelembe-rózsaszínrágógumis könyvek között ehhez hasonlókra is rá lehet bukkanni. Walliams tökéletes választás a kamasz srácoknak, hisz észrevétlenül szeretteti meg az olvasást az ifjúsággal. Az összes könyve vicces, vidám, ugyanakkor komoly dolgokat is feszeget, ezért felnőttek is bátran kézbe vehetik. Bár minden kötelező olvasmány hasonló lenne! Akkor nem okozna fejfájást az, hogy a gyerekek nem olvasnak eleget. A Gengszter nagyi volt az első olvasmányom tőle, valószínűleg ezért lett nálam a legnagyobb favorit. Ez a történet Tony Ross derűs illusztrációival kiegészítve kétségtelenül kiérdemelte a Roald Dahl díjat.

Tovább

Andy Weir: A marsi

Főtt krumpli (majdnem) a Marsról

a_marsi_1.jpgSzeretem a sci-fit, igaz hard science fictiont már nagyon rég olvastam. Kevesen írnak jót ebben a műfajban és a legtöbb író ott rontja el, hogy a tudományos magyarázatok nem pontosak és sem elméletben, sem gyakorlatban nem kivitelezhetőek. Márpedig a hard sci-fi alapja ez! El kell hinnem, hogy ha ez valóban megtörténne, akkor a tézisek helytállóak és én életben maradok. Ez a könyv pedig pont azt adta, amit annyira vártam tőle. Nemcsak kőkemény és realisztikus, de baromi izgalmas és szórakoztató is. Andy Weir nálam elnyerte az év sci-fi-je díjat, mert remekül van összerakva a történet és mindezek mellett olyan humora van, hogy szétröhögtem a fejem olvasás közben. Az alapötlet egyszerű: végy egy asztronautát, dobd ki a Marsra, hagyd egyedül és nézd meg, hogy mi történik.

Tovább