Néhány hete belefutottam egy olyan képsorozatba, amelyen 20 gyerkőcöt kellett megkeresni, akik akár a bújócskázás koronázatlan királyai lehetnének. Persze ez elég erős túlzás, ugyanis a kicsikből szinte mindig látni lehetett valamit. Hol egy pipaszár lábat, hol egy pár fehér zoknit, vagy épp a szekrény mögött megfigyelhető sziluettjüket. Jókat nevettem a képkockákon, de az mindenesetre tagadhatatlan, hogy minden gyerek szeret bújócskázni. Apropó, bújócskázás! Ismered Kamill történetét?
Bosnyák Viktória és Rippl Renáta közös munkájából megszülető, az És most hogy festek? című mesekönyvben fontos szerepet kap ez a játék, csakúgy, mint a barátság és az olvasás szeretete is.

Kamill igencsak el van keseredve, ugyanis képtelen megváltoztatni a színét. Persze ez nem is lenne akkora probléma, ha főszereplőnk nem kaméleon lenne. És különben is... hogyan lehetne így normálisan bújócskázni? A többi kaméleon annyira jól tudja álcázni magát, őt meg mindig az elsők között leplezik le.
Óriási szerencse, hogy ott van mellette Licsi, a kis gyűrűsfarkú maki, aki mindent megtesz, hogy barátja jobban érezze magát a bőrében.
Együtt keresnek megoldást a problémára, nem is akármilyen módon!
Licsi szerint az lehet a gond, hogy Kamill nem eszik elég színes ételt, ezért megetet vele egy savanyú citromot, egy jó erős chilit, valamint bele kell kortyolnia a nagyon sós tengervízbe. Egyik próbálkozás sem hoz eredményt, ám végül a meseolvasásban találják meg a gyógyírt. A történetek érdekesek és izgalmasak, de ami ennél is meglepőbb, a mesék sokszínűsége visszatükröződik Kamill bőrén, s még ha csak egy ideig is, de különböző színekben kezd el pompázni. A Piroska és a farkast olvasva kaméleonunk farkincája pirosra színeződik, majd a Hófehérke alatt az egész teste a piros, fehér és fekete színt ölti magára. Ez a felismerés teljesen megrészegíti kis barátunkat, ezután azt szeretné, ha önállóan is tudna olvasni.
Licsi hamarosan tanítani kezdi, és nem telik el sok idő, mire Kamill már egyedül olvassa a fantasztikusabbnál fantasztikusabb könyveket.

A képen Kamill, a kis kaméleon valamint Licsi, a gyűrűsfarkú maki látható.

Hihetetlenül édes történet, szerintem ez egy nagyon aranyos mesére sikeredett. Gyakorlatilag kedvesen megfogja a gyerekek kezét és azt mondja, olvass sokat, mert irtó jó móka, és sokkal több leszel tőle. Emellett Bosnyák Viktória "tanmeséje" arra is rávilágít, hogy minden problémára létezik megoldás. Egy biztos... irigylem Licsi mérhetetlen optimizmusát és segíteni akarását.

A bájos illusztrációkat Rippl Renáta varázsolta a lapokra. Puha pasztell színű világot álmodott meg a történethez, melyek nagyon jól illenek hozzá. A játékosság mellett figyelt a gegekre is, az abszolút kedvenc a Pöttyös Pannit  és az Ózt olvasó Kamill képe, aki először piros és fehér pöttyösre változik, majd kék és fehér csillagok jelennek meg a külsején. Ez abszolút kicsapta a cukiságmérőmet!

Szintén remek ötletnek tartom a könyv végén lévő foglalkoztató részt, ahol a gyerekek megtanulhatják, hogyan készíthetnek saját kaméleont két papírtányér és vízfesték segítségével. És ha már festékről esik szó, a színek világába is betekintést nyerhetünk, ugyanis a három alapszínen kívül megtanulhatjuk azt is, összekeverve milyen további színeket kaphatunk.

A kötet a Kolibri Kiadó gondozásában jelent meg, a KönyvTárs-sorozat részeként. Bár a könyvet 6-10 éves korosztálynak ajánlják, azt gondolom, már a kisebb óvodások figyelmét is képes lesz lefoglalni. Kisiskolásoknak önálló olvasásra is ajánlott. Szeretni fogják, az tuti!

Kedvenc idézetek:

- Itt a megoldás! - kiáltotta Licsi már messziről, és odadobta a citromot barátjának, aki csodálkozva forgatta, aztán visszadobta neki, mint egy labdát.
- Ez nem játék, hanem ennivaló - magyarázta a maki. - Szerintem helytelenül táplálkozol. Lem úr, a legbölcsebb öreg maki azt mesélte, hogy a flamingók a sok apró rózsaszín ráktól kapják a színüket. Neked is mindenféle színes dolgot kellene enned, hogy színes legyél.
- Igazad lehet - gondolkodott Kamill. - Én csak legyet, svábbogarat, imádkozó sáskát, tücsköt, pókot és hasonlókat eszem. Az meg mind szürke, barna vagy zöld. Néha bekapok egy darazsat uzsonnára, de az is csak nagyon kicsit sárga.

- Gyere! Menjünk hintázni! Hintázás közben támadnak a legjobb gondolataim.

Virgin Pina Colada

Most hunyd le a szemed és képzeld el, hogy egy trópusi erdő kellős közepén állsz.
Nem megy? Kicsit segítek: meleg, párás levegő, buja zöld levelek, pálmafák, fürtökben lógó banán, ananász, kókuszdió, majomkenyérfa, tűzvirág, egy lassú kaméleon, szilfakák, egérmakik, mongúzok és egy huncut gyűrűsfarkú maki.
S ha már a felsoroltakban említettem az ananászt és a kókuszt, mit szólnál egy finom koktélhoz, amely még inkább megidézi a dzsungelt? Kezdetnek nézzünk egy alkoholmentes verziót...Hozzávalók (5-6 főre) :

• 7 dl ananászlé
• 2 dl kókusztej
• 1 dl tejszín
• jégkocka
• ananász szeletek a díszítéshez

A jól lehűtött ananászlevet, a kókusztejet és a tejszínt összeöntöm, és alaposan összerázom. 
A kikészített poharakba jó sok jeget teszek, ráöntöm a koktélt, végül ananász szeletekkel díszítem a poharak szélét. Megfejelem még egy szívószállal és már kortyolom is. Isteni!