Egyél velem könyvet!

KönyvParfé

David Walliams - Tony Ross: A ​nagy szökés

Repülős polenta fokhagymás-sajtkrémes tejfölfelhőkkel

2017. május 14. - KönyvParfé

letoltes_4.jpgDavid Walliamsról korábban már olvashattál az oldalon, ugyanis a Gengszter nagyi kapcsán ódákat zengtem róla. Már akkor is nagyon kedveltem az írásait, szerettem, ahogyan megszólítja, szórakoztatja, tanítja a gyerekeket. Engem stílusában Roald Dahl-ra emlékeztet, hiszen ugyanúgy el tudja engedni a fantáziáját és hasonlóképpen csavarosak a történetei.
Napjaink egyik legismertebb kortárs gyerekkönyvírójának tartják számon, nem véletlen, hogy számos regénye az év gyerekkönyve lett Nagy-Britanniában. Walliams legújabb története A  nagy szökés,  április közepétől már hazánkban is megvásárolható. A nagyishoz hasonlóan ugyancsak egy unoka és nagyszülő kapcsolatáról olvashatsz benne, de most egészen másképp nyúl a témához.

A tizenkét éves Jack és nagyapja Bunting repülőalezredes között különleges kapcsolat van. Az öreg II. világháborús repülőgép pilóta volt, a brit Királyi Légierőnél szolgált. A fiú nagyon szereti az idős urat, számára egy igazi hős, egy legenda. A nagypapa rengeteg izgalmas történetet mesél neki a háborúról, a légi csatákról és szeretettel emlegeti kedvenc repülőgépét a Spitfire-t. Az öreg memóriája páratlan, ha világháborús dolgokat kell feleleveníteni, de a mindennapokban egyre feledékenyebb. Furábbnál furább dolgokat csinál, elfelejt cipőt húzni, ha kimegy az utcára, a nagyáruházban „bombákat” csinál a lisztes zacskókból, de ami a legaggasztóbb, egyre többször nem jut eszébe kisunokája neve. Miután az állapota folyamatosan romlik, a fiú szülei úgy döntenek, otthonban a helye. Jack mindent megtesz, hogy nagyapja velük maradhasson, de egy korántsem veszélytelen kaland után rá kell jönnie, hogy Bunting repülőalezredesnek szüksége van az állandó felügyeletre. A szülők szerint az Alkonyi Hajlék a legideálisabb a számára, bár Jack ezt egészen másképp látja. Az idősek otthona inkább tűnik hátborzongatónak, mint barátságosnak, és a gonosz Emse főnővér a három rémes ápolójával láthatóan forral valamit.
A fiú csak egyet tud: ki kell szabadítania nagyapját onnan.

A könyv néhol egész abszurd, valamint humorban és meghökkentő fordulatokban sincs hiány, a lényeg mégis a nagyszülő-unoka kapcsolatra helyeződik. A kettejük közti erős kötelék példaértékű és mindaz, ahogyan Jack védeni, óvni próbálja az öreget, megindító. Talán ez a feltétel nélküli szeretet az oka, hogy a fiú olyan nehezen birkózik meg az idő múlásával és azzal, hogy Bunting nagypapa szellemi képességei visszafordíthatatlan hanyatlásnak indultak. 
Az egész történeten érződik, hogy a szerző beleadta szívét-lelkét az írásakor. Walliams az idős főhőst saját nagyapjáról mintázta, nem is csodálkozom rajta, hogy a karakter ilyen végtelenül szerethetőre sikerült. A regény végén fotókat is láthatsz az író papájáról, melyek 1940-ben készültek az Királyi Légierőnél, és a képek között feltűnik a Spitfire is.

A kiadvány már megjelenésében is kicsit különbözik a gyerekkönyvektől, ugyanis elég vaskos darab, több mint 450 oldalasra sikerült. Mondjuk ezt egyáltalán nem bántam, Tony Ross illusztrációival pedig még inkább igényes olvasnivaló. A rajzokon kívül a betűtípusokkal és betűnagyságokkal is játszottak a szerkesztők, ez is teljes mértékig a könyv javára írható. 

A nagy szökés nemcsak egy megindító és kalandos történet, de rengeteg értékes és izgalmas információval szolgál. A gyerekek olvashatnak a II. világháborúról is, a kötet végén pedig a történelmi vonatkozások megértéséhez szójegyzéket is mellékeltek. 

Gengszter nagyi mellett ez a másik kedvenc Walliams könyvem! Izgalmas, szórakoztató és biztos vagyok benne, hogy a regény elolvasása után minden kisgyerek pilóta akar majd lenni. Talán álmodnak Bunting repülőalezredesről is, akivel együtt ülnek egy Spitfire-ben... De az tuti, hogy ha feltekintenek a fehér felhőpamacsokkal tarkított szikrázóan kék égre, örömmel kiáltanak majd fel: Föl, föl, és messze el!

Repülős polenta fokhagymás-sajtkrémes tejfölfelhőkkel

Az étel kigondolásakor a repülőgépekre koncentráltam, hiszen a könyvben is nagy jelentőséggel bírnak. Arra törekedtem, hogy játékos és látványos tányér készüljön, ugyanakkor olyat főzzek, amelyet nemcsak a fiatal, de az idős korosztály is szerethet. A polenta, vagy más néven puliszka ötlete akkor jött, amikor a buszon utazva két idős úr arról beszélgetett, milyen régóta nem ettek már ilyet. Hosszasan ecsetelték az elkészítési módokat és nosztalgiával gondoltak a gyerekkori ízekre, amikor az édesanyjuk szalonnával, juhtúróval vagy tejföllel tette az asztalra. A puliszka egyáltalán nem újkeletű dolog, mégis úgy látom, sokan nem ismerik, vagy valamiért nem készítik otthon. Pedig érdemes vele kísérletezni, ugyanis rengeteg variációja létezik. A legfőbb összetevője a kukoricadara, amelyet meg lehet főzni sós vízben, vagy akár cukros tejben is. A textúrájával szintén lehet játszani, ugyanis van aki a krémes állagot kedveli jobban, míg más a tömörebb, vágható verziót preferálja. 
És a fűszerezésről még nem is beszéltem, hiszen gyakorlatilag bármilyen fűszert elbír!
Én most egy egyszerű, tömör polentát főztem, amelyből hűlés után sütikiszúróval repülőket formáztam, kevés vajon átsütöttem, végül egy kicsit felturbózott tejföllel tálaltam. A forma miatt szerintem a gyerekek szívesen megkóstolnák, és biztos vagyok benne, hogy a nagypapám is megenné... de az tuti, hogy a tejfölt a tányéron hagyná...
puliszka_11.jpgHozzávalók (4 főre):

  • 1,2 l víz
  • 35 dkg kukoricadara
  • 1 tk só
  • + egy kevés olaj és vaj

A tejfölfelhőkhöz:

  • 1 nagy dobozos 20%-os tejföl
  • 1 natúr tömlős sajt
  • 1 gerezd fokhagyma
  • só, bors

Egy nagyobb lábosba felforralom a sós vizet és beleöntöm a kukoricadarát. Addig keverem kézi habverővel, amíg az egész be nem sűrűsödik. (Ez kb. 6-9 perc.) Egy kisebb tepsit kibélelek folpackkal, vékonyan megkenem olajjal, majd beleöntöm a kukoricás masszát. Szépen elegyengetem, hogy sima felülete és egyenletes vastagsága legyen. Hagyom pihenni és langyosra hűtöm, ekkor a polenta szépen megdermed és jól vághatóvá válik. A kedvenc részem a formázás, ehhez fogom a repülőgép alakú sütikiszúróformám, és a kukoricás masszába nyomom. Óvatosan kiszedem a tésztát a fémformából, és egy serpenyőben kevés vajon pirosra sütöm mindkét oldalát.

A tejfölös mártogatós elkészítése végtelenül egyszerű, ugyanis az összes hozzávalót egy tálba teszem és alaposan összekeverem. Ha ezzel kész vagyok, egy habzsákba kanalazom, majd a tányérokra felhőalakokat nyomok belőle. A felhőcskék közé elhelyezem a ropogósra sült repülőgépeket és fogyasztom is. Jó étvágyat!

A repülőgépes kiszúróformáért köszönet a Sütikiszúrók webáruháznak és persze Rékának!nagyszokesturnebanner.jpgKolibri Kiadó jóvoltából jelent meg a hazánkban is kedvelt David Williams legújabb gyermekkönyve A nagy szökés, amelyben egy kisfiú és egy nagyszülő, az egykori pilóta nagypapa kapcsolata kerül a középpontba. Ha szeretnéd megismerni a szerző saját élményeiből is táplálkozó történetet, tarts velünk május 12 és 16 között a három állomásos turnéra. Sőt ha velünk játszol és szerencsés vagy, megnyerheted a kiadó által felajánlott három példány egyikét.

NYEREMÉNYJÁTÉK!

Mivel Jack nagyapja a második világháborúban volt pilóta, ezért repülőket fogunk keresni. Ebben a játékban ezeket kell megtalálnotok a blogokon a leírás alapján. A Rafflecopter megfelelő sorába a gépek nevét várjuk! Jó szórakozást!
(Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

A kérdés a következő: MELYIK REPÜLŐRE ILLIK A LEÍRÁS?

A legsokoldalúbb repülőgép volt, főleg fából építették a szerkezetét, miután 1940-ben a csapatokhoz került. Kiderült, hogy bár eleinte fegyver nélküli bombázónak tervezték nem csak bombázóként, de éjszakai vadásznak, felderítőgépnek, vadászbombázónak és tengerészeti repülőnek is kiválóan használható. A változatos altípusokból összesen 7781 készült, amelyek közül jó pár még sokáig szolgált a háború után is. 

A turné állomásai:
05.12.   Olvasónapló
05.14.   KönyvParfé
05.16.   Szembetűnő

A bejegyzés trackback címe:

http://konyvparfe.blog.hu/api/trackback/id/tr3012483229

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.